Profession.hu : Ezért lesz elegük a munkát keresőknek a felvételi folyamatból

Tízből négy magyar álláskereső lépett már ki valaha egy munkaerő-felvételi folyamatból

A Profession.hu országos lefedettségű kutatásából kiderült, hogy tízből négy magyar álláskereső lépett már ki valaha egy munkaerő-felvételi folyamatból, lemondva a kiszemelt pozícióról, negyedük pedig már az elején, a jelentkezés elküldését követően döntött így. Mindezt annak ellenére, hogy sok esetben már maga a jelentkezés is jelentős energiabefektetéssel jár, hiszen számos szakmánál és munkáltatónál ez legalább egy önéletrajz és egy kísérő- vagy motivációs levél elkészítését igényli, ami szakmai portfólióval, ajánlólevelekkel, hivatalos dokumentumok összegyűjtésével is bővülhet. Ennél jelentősen több energiát invesztálnak az álláskeresésbe azok, akik ezen a körön túljutnak és a próbamunka elkészítésénél adják fel (a felvételi folyamatból valaha kilépett munkakeresők 11%-a tett már így), de ennél gyakoribb, hogy a jelöltek a személyes interjún nem jelentek meg (29%), 14%-uk pedig a második körös feladatot nem készítette el.

A kommunikáció terén biztosan van hová fejlődni, hiszen a pályázati folyamatból menet közben kilépők sokszor szó nélkül tűnnek el: csak minden második (54%) válaszadó jelezte a vállalatnak, hogy nem tart tovább igényt a lehetőségre.

„Nem elenyésző azon munkavállalók száma sem, akik az egész felvételi folyamaton végigmennek, elkészítik és elküldik a pályázathoz szükséges teljes csomagot, majd a végén meggondolják magukat. Azoknak, akik valaha félbehagyták a pályázatot, ötöde akkor tette ezt, amikor már övé volt a kiszemelt állás: 5% a szerződés aláírásakor nem jelent meg, míg 14% már a hivatalos belépési procedúrán is átjutott, de a véglegesítése előtt, a próbaidő alatt kilépett”

– mondta el a kutatás tanulságait Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért gondolják meg magukat a jelöltek?

A felvételi folyamat félbehagyása a legtöbb esetben kézenfekvő okból történik: az esetek negyedénél a jelölt időközben talál magának egy jobb lehetőséget. Közel ekkora (23%) azon munkavállalók tábora is, akik jobb ajánlat híján is kiszállnak, miután rájönnek, hogy mégsem olyan vonzó számukra a megpályázott pozíció.

„A kutatásból jól látható tanulság, hogy mekkora jelentősége van az egyértelműen és lényegre törően megfogalmazott álláshirdetésnek. A homályos, hiányos, esetleg valótlan információk félrevezetik a jelölteket, így későn derül csak ki, hogy számára nem megfelelő az adott állás, vagy éppen ő nem lesz alkalmas annak betöltésére, ez pedig minkét oldalon felesleges munkát jelent. A megfelelően megírt álláshirdetés tehát remek eszköz lehet az előszűrésre már a munkaerőfelvétel legelején, amely mindkét félnek kedvez”

– hívta fel a figyelmet Dencső Blanka.

„Visszatérő probléma, hogy rengeteg jelölt nem a számára megfelelő, eséllyel is kecsegtető helyre jelentkezik, hanem többé-kevésbé véletlenszerűen adja be a pályázatát, ez pedig terheli és lelassítja a kiválasztási folyamatot. Ez azzal a negatív hatással is jár, hogy a hosszúra nyúlt procedúra közepette sok, amúgy esélyes pályázó egy idő után nem vár tovább a munkaadó döntésére és inkább más lehetőség után néz, ezzel pedig a munkáltatók értékes új kollégáktól eshetnek el. A kérdésben érintett válaszadók 10%-a például ilyen tapasztalat miatt lépett ki menet közben, míg szintén ennyien gondolták azt a sokáig elmaradó visszajelzésből következtetve, hogy már mást választottak a pozícióra”

– tette hozzá a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Mennyire reálisak az álláshirdetésben megadott elvárások?

Tízből négy válaszadó tapasztalata szerint az álláshirdetésben leírt elvárások jelentős részére nem is volt később szükség a munka során, míg közel ennyien (35%) egyértelműen magasabb elvárásokról számoltak be előzetesen, mint ami ténylegesen kellett, és szintén szakadék látható az elvárt és a ténylegesen használatos idegennyelv-ismeret esetében is.

Mindösszesen 7% véli úgy, hogy általában az álláshirdetésben leírt elvárások naprakészek, az aktuális eszközökről és szakmai területekről szólnak, 52% pedig kifejezetten elavultnak tartja a feltüntetett kritériumokat, s gyakorinak, hogy azok teljesen feleslegesek (75%), ráadásul sokszor nem egyértelműek (75%).

„Ezekből a megélésekből könnyen következhet az, hogy az álláskeresők nem veszik komolyan a hirdetésben leírtakat, nem hiszik el, hogy azok valóban szükséges elvárások és különösebb válogatás, szűrés nélkül jelentkeznek a különböző pozíciókra. Mindössze a munkavállalók negyede mondta, hogy csak olyan állást pályázik meg, amely elvárásainak maximálisan megfelel, a megkérdezettek 38%-a pedig azt nyilatkozta, hogy szinte mindenhova beadja a jelentkezését, ahova csak tudja. Ez utóbbi nem csak felesleges energia, de a megosztott fókuszú álláskeresés nem hatékony. A másik oldalon a toborzó cégnek is jelentős pluszmunkát generál: tehát mindkét fél érdeke a pontosan megfogalmazott, valós elvárásokat tartalmazó álláshirdetés”

– magyarázta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.