Probiotikus, de nem joghurt, mi az?

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 09. 21. 10:00

A probiotikus élelmiszerekről elsősorban a tejalapú készítmények jutnak eszünkbe, azonban ezeket a lakosság egy jelentős része nem fogyaszthatja, a tejfehérje-allergiával vagy a laktózintoleranciával küzdők, valamint a vegetáriánusok számára jelenthet megoldást egy fiatal magyar kutató munkája, aki a probiotikus gyümölcslevek lehetőségét vizsgálja.

REF_40_Probiotikus KER_opt

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a fogyasztók igényei az élelmiszerekkel kapcsolatban. Manapság a táplálkozás célja túlmutat az éhségérzet megszüntetésén és a mindenképp szükséges tápanyagok biztosításán, mivel egyre inkább hisszük, hogy az elfogyasztott élelmiszerek közvetlenül felelnek az egészségünkért, hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez, és javíthatják a fizikai és mentális állapotot. Ebben a tekintetben kiemelkedő szerepet játszanak a funkcionális, azaz egészségvédő vagy betegségmegelőző jellemzőkkel rendelkező élelmiszerek, amelyekhez a probiotikumokkal dúsított termékek is tartoznak. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva az emberi szervezetre jótékonyan hatnak, erősítik az immunrendszert, és segítik az emésztést. A kereskedelemben jelenleg kapható probiotikus termékek többsége tej-, illetve tejalapú készítmény, amelyeket különböző okok folytán a népesség jelentős része nem fogyaszthat. Számukra a nem tejalapú probiotikus termékek lennének az ideálisak, mint például a zöldségek, gyümölcsök, illetve gabonaalapú élelmiszerek.


Farkas Nikoletta Annamária, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója ezt felismerve néhány gyümölcslé probiotikus baktériumokkal történő fermentálhatóságát, azaz erjeszthetőségét kutatja. A fiatal szakember tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának második helyezését.

„Az eredményeim ígéretesek, az alkalmazott gyümölcslevek különböző arányú keverékeiből elkészített probiotikus multilé egy teljesen új termékként léphetne a piacra. Elképzeléseim szerint ez a termék elsősorban a laktózintoleranciában, tejfehérje-allergiában szenvedők, vegetáriánusok, valamint a vallási okokból a tejet elutasítók számára lehetne megoldás a mindennapokban” – nyilatkozta Farkas Nikoletta Annamária. /

Kapcsolódó cikkeink