PM: az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság idei teljesítménye várhatóan felülmúlja az uniós átlagot
A kormány által meghozott gazdaságvédelmi, illetve az újraindítást ösztönző intézkedések eredményeképpen Magyarország az uniós tagállamok átlagához képest hamarabb lehet túl a koronavírus-járvány okozta válságon – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) online tanácskozását követően az MTI-vel.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a miniszter hozzátette: az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint hazánk idén a hetedik legnagyobb növekedést fogja elérni az Európai Unióban. Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzésében 2021-re uniós szinten 3,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek, míg a magyar GDP-bővülés akár 4 százalékos is lehet az idén.
A koronavírus-válság következményeinek enyhítésére szolgáló Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszközzel (RRF) kapcsolatban Varga Mihály kifejtette: az uniós pénzügyi eszközből elérhető források lehívása érdekében Magyarország már elkészítette a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) tervezetét. A pénzügyminiszter szerint az RRP-tervezés során számos adminisztratív akadállyal kell megbirkózniuk a tagállamoknak, ezért fontos, hogy a nemzeti programok uniós elfogadásának folyamata minél átláthatóbb és gyorsabb legyen ahhoz, hogy az eszköz valós segítséget tudjon nyújtani.
A közlemény szerint a jelenlegi bizonytalan járványhelyzetből kiindulva a kilábalás támogatása során fontos szempont az uniós fiskális politika jövője is. Ezt megvitatva a tagállamok egyetértenek abban, hogy a korábbi uniós költségvetési szabályokhoz csak akkor lehet visszatérni, ha EU-átlagban a GDP növekedése újra eléri a válság előtti 2019-es szintet. Ezért az úgynevezett általános mentesítő záradék alkalmazása 2022-ben is indokolt lehet – tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszterek ismét véleményt cseréltek a digitális gazdaság adóztatását célzó nemzetközi kezdeményezések előrehaladásáról is, amelynél a magyar álláspont változatlan. Egyrészt Magyarország támogatja a G20 törekvését arra vonatkozóan, hogy 2021 közepére globális megoldás legyen a kérdésben, amennyiben az széleskörű kompromisszumon alapszik és a kettős adóztatást elkerüli. Ugyanakkor Magyarország továbbra is elutasítja az olyan nemzetközi megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – hangsúlyozta a tárcavezető. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >