Piactalálkozó Budapesten

Partnerségi megállapodással zárult május végén a Budapesten rendezett Nagybani ­Piacok Világszövetsége (WUWM) kongresszusa, amelyet a világ ételhulladék-csökkentésének érdekében írt alá az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO)
és a Nagybani Piacok Világszövetsége.

Május 27–29. között Budapesten tartotta kongresszusát a Nagybani Piacok Világszövetsége (WUWM). Az esemény rendezője a Budapesti Nagybani Piac, valamint a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága volt. A nemzetközi konferenciára 35 országból közel 200 résztvevő érkezett.

A kongresszus nyilvános volt, így a tagok mellett nagykereskedők és kereskedők, élelmiszerbiztonsági szakértők, élelmiszeripari szakemberek, termelők, kutatók és döntéshozók is meghallgathatták a színvonalas előadásokat és hozzászólásokat.

A budapesti kongresszuson elsősorban a nagybani piac és a kiskereskedelmi piacok együttműködéséről, népszerűsítéséről esett szó.

Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani ­Piac vezérigazgatója a kongresszus előtt elmondta:

– A világ nagybani piacai nálunk találkoznak, hogy eszmét cseréljenek az iparágat érintő legfontosabb trendekről. Ez hatalmas megtiszteltetés számunkra, és jó alkalom arra, hogy megmutassuk, hogyan kötjük össze a Nagybani Piacon az őstermelőket, a nagykereskedőkből álló ügyfeleinket a vásárlókkal. A Budapesti Nagybani Piac büszke arra, hogy itt a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányban képviselik magukat őstermelők és kisgazdaságok, így elmondhatjuk, hogy számos hazai családi vállalkozásnak segítünk az értékesítésben, így a megélhetésben.

A konferencián négy szekcióban tárgyalták a zöldség-gyümölcskereskedelem aktuális kérdéseit többek között olyan cégek képviselői, mint a londoni Borough Market vagy a Barcelonai Piac­igazgatóság:

1. A piacok hatása a közösségekre

2. Marketing és promóciós kampányok

3. Piacfelújítás

4. Élelmiszerhulladék-minimalizálás a piacokon

A résztvevők meglátogatták a Budapesti Nagybani Piacot és a Nagycsarnokot, emellett bemutatkoztak Budapest nevezetességei is.

Felismerve a kihívást, amelyet a világ városlakóinak élelmezése jelent, valamint a hatékony városi piacok fontosságát, a FAO és a WUWM partnerségre lépett a nagybani piacszektor fenntarthatóságának és bevonásának elősegítésére.

Bár a nagybani piacok nagymennyiségű élelmiszert kezelnek, – főleg a fejlődő országokban – kevés az információ az ételhulladék keletkezésének folyamatáról, beleértve a tárolást és szállítást. A FAO és a WUWM partnerségének célja ezért olyan eljárások kidolgozása, amelyek növelik a városi piacok logisztikai hatékonyságát, csökkentik és kezelik is a szektorban keletkező élelmiszer-hulladékot.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek becslések szerint közel 1/3-a – évente közel 1,3 milliárd tonna – nem kerül felhasználásra, vagy kukába kerül – elsősorban a nagyvárosokban. A mezőgazdasági termelőknek fizetett, valamint a kiskereskedelmi árakat tekintve az ételhulladék gazdasági értéke közel 1 billió dollár évente.

– Az általunk vizsgált nagybani piacok közel 60%-a szerint a következő öt évben az élelmiszer-hulladék kezelése jelenti majd a legnagyobb kihívást számukra – mondta Donald Darnall, a WUWM igazgatótanácsának tagja. – Terveink szerint a piacok elsajátítják a hulladékcsökkentés „legjobb gyakorlatait”, ez lehetőséget biztosít jobb hulladékkezelési stratégiák kidolgozására és a megoldások megosztására.

Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac vezérigazgatója hozzátette:

– A magyarországi nagybani piacok is fontosnak tartják az élelmiszer-hulladék kezelésének kérdését, és a nemzetközi gyakorlatokat követve alakítják ki saját helyi megoldásaikat. A Budapesti Nagybani Piac számos olyan rendezvényt és egyesületet (például a Magyar Élelmiszerbankot) tervez támogatni, melynek célja a feleslegessé vált, de még felhasználható, fogyasztható élelmiszerek hasznosítása.

Sz. L