Piaci sodrásban a hazai húsipar

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Éder Tamás
elnök
Magyar Húsiparosok
Szövetsége

A nemzetközi exportlehetőségek újrastrukturálódása, a támogatási rendszerekből fakadó beruházási kényszerek, valamint a fogyasztói döntések jövedelemalapú átrendeződése egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szektor szereplői stratégiai alkalmazkodásra kényszerüljenek. A következő évek legfontosabb kérdése nem csupán az, hogyan kezeli az ágazat a rövid távú hatásokat, hanem az is, kik lesznek képesek hosszabb távon megerősödni egy átalakuló versenykörnyezetben.

Korlátozott javulás

A magyar húsipar két nagy területből áll: a vágást és tőkehús-előállítást végző húsfeldolgozásból, valamint húskészítmények gyártásából. A két alágazat jellemzően együtt mozog: amikor a vágás és a tőkehús-előállítás teljesítménye bővül vagy szűkül, a húskészítménygyártás általában ugyanazt a tendenciát követi.

A legutóbbi időszakban azonban vegyes képet láttunk. A 2024-es évre mindkét terület mérsékelt növekedése volt jellemző: a húsfeldolgozás volumene mintegy 6%-kal, a húskészítményeké pedig 10% körüli mértékben emelkedett. Ez azonban nem tudta kompenzálni a 2023-as év nagyon erős visszaesését, amikor mindkét alágazat két számjeggyel zsugorodott.

Az idei év első felében a vágás és tőkehús-előállítás mintegy 3%-os növekedést mutatott, miközben a húskészítménygyártás lényegében stagnált. Az eredményességet jelentősen befolyásolja az élő sertés árának alakulása: a korábbi évek történelmi csúcsaiból fakadó költségnyomást nem minden vállalat tudta érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban.

– Volt olyan időszak, amikor a vágóhidak egy része veszteségesen működött, a húskészítményüzemek pedig nagyjából nullszaldós eredményt értek el. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés mozgástér maradt bármilyen váratlan piaci változás kezelésére – emeli ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A korábbi évek történelmi csúcsaiból fakadó költségnyomást nem minden vállalat tudta érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban

Kettős nyomás alatt

A magyar sertéshúsexport az idei első félévben mintegy 7%-kal csökkent. Ennek egyik oka az volt, hogy március és június között – állategészségügyi okokból – korlátozások léptek életbe, amelyek átmenetileg még egyes EU-s országok piacait is lezárták a magyar sertéshús előtt, és gyakorlatilag a harmadik országokba irányuló kivitel leállását eredményezték. Bár az Európai Unión belüli korlátozások időközben megszűntek, a korábbi exportvolumenek visszaépítése lassan halad.

– Az európai piacon közben kínálati túlsúly alakult ki. Kína az elmúlt években növelte saját sertéshústermelését, így az EU-ból érkező importigénye csökkent. A kínai–uniós kereskedelmi feszültség tovább növeli az exportpiaci bizonytalanságot, és hozzájárul az olcsó nyugat-európai tőkehús nagyobb hazai megjelenéséhez. A belföldi árkorlátozások és kötelező akcióztatási előírások szintén nehezítik a költségek érvényesítését – mutat rá Éder Tamás.

Konszolidáció küszöbén

A költségkörnyezet továbbra is emelkedő pályán van. Drágult az állati melléktermékek elszállítása és megsemmisítése, nőnek a víz- és csatornadíjak, és a nagy energiaigény is tartós terhet jelent. Ebben a helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy komoly európai uniós és hazai források nyíltak meg a technológiai fejlesztésekre és kapacitásmodernizációra. A pályázati érdeklődés kifejezetten élénk.

A nagyobb, stabilabb vállalatok könnyebben élhetnek a fejlesztési lehetőségekkel, míg a közepes cégek egy része nehezebb finanszírozási helyzetben van. Így várhatóan felgyorsul az ágazat strukturális átrendeződése.

– Az látszik, hogy a közepes méretű üzemek vannak a legnehezebb helyzetben. A nagyok fejlesztésekkel erősödnek, a kisebbek pedig sokszor megtalálják a helyi, speciális piacaikat. A középső mezőny viszont könnyen szorulhat ki, ha nem tud lépést tartani a beruházásokkal – vetíti előre a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.