Egyre inkább odafigyelnek a kereskedők a friss gyümölcsre és zöldségre az élelmiszerek mind élesebb piaci versenyében, hogy forgalmukat növeljék, kínálatukkal vevőiknek minél jobb bolti élményt nyújtsanak, és ezáltal is különbözzenek versenytársaiktól. Ezek a szempontok határozták meg idén a berlini Fruit Logistica szakvásár kiállítóinak koncepcióit.

Február elején négy nap alatt kilencven országból több mint 3200 kiállító cég mutatta be kínálatát 78 ezer látogatónak, köztük főleg beszerzőknek és más szakembereknek.

– Téma és szempont akadt bőven, mivel a digitalizálás, klímaváltozás és Brexit kihatnak az értékteremtés minden fázisára – nyilatkozta a vásár zárónapján Madlen Miserius, a Fruit Logistica szenior termékmenedzsere. Példaként említette, hogy digitálisan irányított gépek képesek gyümölcsöt szedni naponta huszonnégy órán át, hetenként hét napig. És ez csak egy érdekesség a Tech Stage programjából, amelynek címe „A holnap technikája.”

Piaci előnyt szerezni egyre nehezebb

Nagy érdeklődést váltott ki a New York-i székhelyű Oliver Wyman globális stratégiai tanácsadó cég által a Fruit Logisticára immár évenként megjelentetett tanulmány: a zöldség és gyümölcs fogyasztásának trendjeit kutatják. Eredményét idén „Meglepetések a boltban” címmel bocsátották a vásár kiállítóinak, valamint látogatóinak rendelkezésére.

A tanulmány egyik szerzője, Alexander Pöhl az eredmények bemutatását így kezdte: „Az a tény, hogy a friss gyümölcs és zöldség döntő szerepet játszik az élelmiszerek kiskereskedelmében, senki számára sem új”. Ehhez aztán Rainer Münch, az Oliver Wyman partnere hozzáfűzte: „Az viszont nem ennyire nyilvánvaló, hogy viharos gyorsasággal változik a friss élelmiszerek piaca. A vásárlók minden boltban jó minőségű gyümölcsöt és zöldséget várnak el. A kereskedelem pedig erősen igyekszik ennek az igénynek megfelelni, hogy a piacon előnyt szerezzen, ami azonban egyre nehezebb lesz. Ma egy nagy szupermarket 400-500-féle gyümölcsöt és zöldséget kínál, ami korábban soha nem látott sokféleséget jelent. Most trendinek például az áfonya és avokádó számít.”

Európa: évente 3% plusz

Érdeklődők a jelentést ingyen letölthetik a www.fruitlogistica.com oldalról. Címe: Fruit Logistica Trend Report 2019. Első kézből tájékozódhatnak olyan tényezőkről, amelyek befolyásolják a fogyasztók keresletét. Ilyenek például az egészség, kényelem, érzelmek, etika, környezetvédelem, származási hely, szezonalitás, ár, vizuális eladásösztönzés és minőség.

A tanulmány a fogyasztók széles körű megkérdezésén alapul: Európa és Észak-­Amerika tizennégy országában 7000 embert kérdeztek meg vásárlási és fogyasztási szokásaikról. Közép- és Kelet-Európa piacai közül a lengyelt vizsgálták.

Földrészünkön azt jelzik előre, hogy Európában a fogyasztók 2015-től 2030-ig évente átlagosan 3 százalékkal adnak ki többet zöldségre és gyümölcsre, ami 0,8 trillió eurót jelent majd. Az akkor megfelel az egész világra előrejelzett 4,8 trilliós összeg 16 százalékának. Szemben a 2015. évi 21  százalékos részaránnyal.

Világszerte zöldségre és gyümölcsre a fogyasztók 2015 és 2030 között évről évre átlag 6 százalékkal többet költenek, a tanulmány prognózisa szerint. Így a 2015. évi 2,1 trillió után a költés 2030-ban majd 4,8 trillió eurót tesz ki.

A vevők hajlandók többet fizetni

Hangsúlyozza a tanulmány, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a verseny világszerte egyre élesebb lesz. Emiatt egyes régiókban erősödik a kereslet magasabb minőségű friss élelmiszerek iránt, amelyekért a vevők hajlandók többet fizetni. Más helyeken viszont a gyümölcs és a zöldség ára fontos szerepet játszik a vásárlási döntésekben.

„A fogyasztók egyre inkább kiemelkedő minőségű, nagy értékű friss árukat igényelnek, ami növeli az elvárásokat az ellátási lánc minden szereplőjével szemben. Arra is rákényszeríti a kereskedőket, hogy jobban odafigyeljenek az áru nyomon követhetőségére, és környezettudatosabbak legyenek” – mutatnak rá a tanulmány szerzői.

Megbarátkoznak az online vásárlással

Megkerülhetetlen témának nevezik, hogy növekszik az online élelmiszer-kereskedelem piaci részesedése, bár általában még alacsony. „Ha azonban előretekintünk a következő tíz-tizenöt évre, akkor minden jel arra mutat, hogy a friss zöldség és gyümölcs piacán az online értékesítés részesedése érzékelhetően növekszik, és 2030-ra globálisan eléri a 7 százalékot. Ezt a bővülést több tényező teszi lehetővé. A következő évtized során a fogyasztók egyre inkább megbarátkoznak az online vásárlással, a digitális nemzedékek felnőtté válnak, mind több kényelmes megoldás lesz az áru kiszállítására (különösen kis mennyiségek nagy gyakorisággal), kevesebb akadályozó tényező mellett pedig egyre szélesedik az árukínálat.”

A fenti, jobbára általános megállapítások mellett azonban tény, hogy Ázsiában már magas az élelmiszerek e-kereskedelmének piaci részesedése, ami jellemző a nyugati félteke nagyvárosaiban is. Példaként említik az élelmiszerek piacát Londonban, ahol az online piacrésze már 20 százalékos részaránynál tart.

Kitér a tanulmány arra is, hogy az online kereskedelem különböző formákban jelentkezik, amire a kínálati oldal kénytelen felkészülni és különböző módokon reagálni. Egyrészt ott a hagyományos boltok által dominált többcsatornás forma; szereplői kínálják a házhoz szállítást vagy a megrendelt áru átvételét kijelölt helyeken:

„Jó hírünk az érintettek számára, hogy a zöldség és gyümölcs eladásából ez a forma egyre nagyobb arányban részesedik. Itt a cégek feladata annyi, hogy meglévő hűtőláncukat ebbe az irányba is kiterjesszék.”

Akik túlélnek, nyernek

Hozzáteszik a szerzők, hogy az online persze fenyegeti a hagyományos, téglából és malterral épült üzletek profitabilitását. E fenyegetés jellege piaconként eltér. Kizárólag online profilú, házhoz szállítással működő cégek el tudják venni mások piacainak jelentős részét:

„De az online előnye nem jelenti a bolti kereskedelem végét. Sőt, azok a hagyományos üzletek, amelyek túl tudják élni ezt az időszakot, nyereségesebbek lesznek mostani átlaguknál. Egy ösztönös ellenállás nem azt jelenti, hogy a túlélésért le is kell győzni az online céget. Ami persze segítene a helyzeten. Viszont megoldás lehet az, ha valakinek sikerül megnyernie a helyi csatákat, és egy piaci vonzáskörzetben megmaradnia egyedüli hagyományos boltnak. Más szóval nem a medvét kell legyőznöd, hanem a hozzád legközelebb állót.”

Az online keltette verseny a tanulmány szerint hagyományos boltokat a zöldség-gyümölcs eladásánál a következő újításokra késztet:

1. Rákényszerülnek szorosabb értelemben véve arra, hogy többféle terméket tartsanak.

2. Nyomon követhetőség szántóföldtől az étkezőasztalig.

3. Fenntartható csomagolási megoldások az egyes termékeknél.

4. Kialakítani a márkázást és a márkák felismerését.

5. Közérthető adatok a fogyasztók felé irányuló kommunikációban.

6. Atomizált piacok kis mennyiségekkel.

Bajai E.