Magazin: Piaci előny? Egyre nehezebb – Fruit Logistica 2019, Berlin
Egyre inkább odafigyelnek a kereskedők a friss gyümölcsre és zöldségre az élelmiszerek mind élesebb piaci versenyében, hogy forgalmukat növeljék, kínálatukkal vevőiknek minél jobb bolti élményt nyújtsanak, és ezáltal is különbözzenek versenytársaiktól. Ezek a szempontok határozták meg idén a berlini Fruit Logistica szakvásár kiállítóinak koncepcióit.
Február elején négy nap alatt kilencven országból több mint 3200 kiállító cég mutatta be kínálatát 78 ezer látogatónak, köztük főleg beszerzőknek és más szakembereknek.
– Téma és szempont akadt bőven, mivel a digitalizálás, klímaváltozás és Brexit kihatnak az értékteremtés minden fázisára – nyilatkozta a vásár zárónapján Madlen Miserius, a Fruit Logistica szenior termékmenedzsere. Példaként említette, hogy digitálisan irányított gépek képesek gyümölcsöt szedni naponta huszonnégy órán át, hetenként hét napig. És ez csak egy érdekesség a Tech Stage programjából, amelynek címe „A holnap technikája.”
Piaci előnyt szerezni egyre nehezebb
Nagy érdeklődést váltott ki a New York-i székhelyű Oliver Wyman globális stratégiai tanácsadó cég által a Fruit Logisticára immár évenként megjelentetett tanulmány: a zöldség és gyümölcs fogyasztásának trendjeit kutatják. Eredményét idén „Meglepetések a boltban” címmel bocsátották a vásár kiállítóinak, valamint látogatóinak rendelkezésére.
A tanulmány egyik szerzője, Alexander Pöhl az eredmények bemutatását így kezdte: „Az a tény, hogy a friss gyümölcs és zöldség döntő szerepet játszik az élelmiszerek kiskereskedelmében, senki számára sem új”. Ehhez aztán Rainer Münch, az Oliver Wyman partnere hozzáfűzte: „Az viszont nem ennyire nyilvánvaló, hogy viharos gyorsasággal változik a friss élelmiszerek piaca. A vásárlók minden boltban jó minőségű gyümölcsöt és zöldséget várnak el. A kereskedelem pedig erősen igyekszik ennek az igénynek megfelelni, hogy a piacon előnyt szerezzen, ami azonban egyre nehezebb lesz. Ma egy nagy szupermarket 400-500-féle gyümölcsöt és zöldséget kínál, ami korábban soha nem látott sokféleséget jelent. Most trendinek például az áfonya és avokádó számít.”
Európa: évente 3% plusz
Érdeklődők a jelentést ingyen letölthetik a www.fruitlogistica.com oldalról. Címe: Fruit Logistica Trend Report 2019. Első kézből tájékozódhatnak olyan tényezőkről, amelyek befolyásolják a fogyasztók keresletét. Ilyenek például az egészség, kényelem, érzelmek, etika, környezetvédelem, származási hely, szezonalitás, ár, vizuális eladásösztönzés és minőség.
A tanulmány a fogyasztók széles körű megkérdezésén alapul: Európa és Észak-Amerika tizennégy országában 7000 embert kérdeztek meg vásárlási és fogyasztási szokásaikról. Közép- és Kelet-Európa piacai közül a lengyelt vizsgálták.
Földrészünkön azt jelzik előre, hogy Európában a fogyasztók 2015-től 2030-ig évente átlagosan 3 százalékkal adnak ki többet zöldségre és gyümölcsre, ami 0,8 trillió eurót jelent majd. Az akkor megfelel az egész világra előrejelzett 4,8 trilliós összeg 16 százalékának. Szemben a 2015. évi 21 százalékos részaránnyal.
Világszerte zöldségre és gyümölcsre a fogyasztók 2015 és 2030 között évről évre átlag 6 százalékkal többet költenek, a tanulmány prognózisa szerint. Így a 2015. évi 2,1 trillió után a költés 2030-ban majd 4,8 trillió eurót tesz ki.
A vevők hajlandók többet fizetni
Hangsúlyozza a tanulmány, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a verseny világszerte egyre élesebb lesz. Emiatt egyes régiókban erősödik a kereslet magasabb minőségű friss élelmiszerek iránt, amelyekért a vevők hajlandók többet fizetni. Más helyeken viszont a gyümölcs és a zöldség ára fontos szerepet játszik a vásárlási döntésekben.
„A fogyasztók egyre inkább kiemelkedő minőségű, nagy értékű friss árukat igényelnek, ami növeli az elvárásokat az ellátási lánc minden szereplőjével szemben. Arra is rákényszeríti a kereskedőket, hogy jobban odafigyeljenek az áru nyomon követhetőségére, és környezettudatosabbak legyenek” – mutatnak rá a tanulmány szerzői.
Megbarátkoznak az online vásárlással
Megkerülhetetlen témának nevezik, hogy növekszik az online élelmiszer-kereskedelem piaci részesedése, bár általában még alacsony. „Ha azonban előretekintünk a következő tíz-tizenöt évre, akkor minden jel arra mutat, hogy a friss zöldség és gyümölcs piacán az online értékesítés részesedése érzékelhetően növekszik, és 2030-ra globálisan eléri a 7 százalékot. Ezt a bővülést több tényező teszi lehetővé. A következő évtized során a fogyasztók egyre inkább megbarátkoznak az online vásárlással, a digitális nemzedékek felnőtté válnak, mind több kényelmes megoldás lesz az áru kiszállítására (különösen kis mennyiségek nagy gyakorisággal), kevesebb akadályozó tényező mellett pedig egyre szélesedik az árukínálat.”
A fenti, jobbára általános megállapítások mellett azonban tény, hogy Ázsiában már magas az élelmiszerek e-kereskedelmének piaci részesedése, ami jellemző a nyugati félteke nagyvárosaiban is. Példaként említik az élelmiszerek piacát Londonban, ahol az online piacrésze már 20 százalékos részaránynál tart.
Kitér a tanulmány arra is, hogy az online kereskedelem különböző formákban jelentkezik, amire a kínálati oldal kénytelen felkészülni és különböző módokon reagálni. Egyrészt ott a hagyományos boltok által dominált többcsatornás forma; szereplői kínálják a házhoz szállítást vagy a megrendelt áru átvételét kijelölt helyeken:
„Jó hírünk az érintettek számára, hogy a zöldség és gyümölcs eladásából ez a forma egyre nagyobb arányban részesedik. Itt a cégek feladata annyi, hogy meglévő hűtőláncukat ebbe az irányba is kiterjesszék.”
Akik túlélnek, nyernek
Hozzáteszik a szerzők, hogy az online persze fenyegeti a hagyományos, téglából és malterral épült üzletek profitabilitását. E fenyegetés jellege piaconként eltér. Kizárólag online profilú, házhoz szállítással működő cégek el tudják venni mások piacainak jelentős részét:
„De az online előnye nem jelenti a bolti kereskedelem végét. Sőt, azok a hagyományos üzletek, amelyek túl tudják élni ezt az időszakot, nyereségesebbek lesznek mostani átlaguknál. Egy ösztönös ellenállás nem azt jelenti, hogy a túlélésért le is kell győzni az online céget. Ami persze segítene a helyzeten. Viszont megoldás lehet az, ha valakinek sikerül megnyernie a helyi csatákat, és egy piaci vonzáskörzetben megmaradnia egyedüli hagyományos boltnak. Más szóval nem a medvét kell legyőznöd, hanem a hozzád legközelebb állót.”
Az online keltette verseny a tanulmány szerint hagyományos boltokat a zöldség-gyümölcs eladásánál a következő újításokra késztet:
1. Rákényszerülnek szorosabb értelemben véve arra, hogy többféle terméket tartsanak.
2. Nyomon követhetőség szántóföldtől az étkezőasztalig.
3. Fenntartható csomagolási megoldások az egyes termékeknél.
4. Kialakítani a márkázást és a márkák felismerését.
5. Közérthető adatok a fogyasztók felé irányuló kommunikációban.
6. Atomizált piacok kis mennyiségekkel.
Bajai E.
Kapcsolódó cikkeink
Magyar borok mutatkoztak be nemzetközi borrendezvényeken
Magyar borok mutatkoztak be Németországban és Csehországban az Agrármarketing Centrum…
Tovább olvasom >Fruit Logistica Innovációs Nagydíjra jelölték a Syngenta Istem® karfiolját
A Syngenta Vegetable Seeds különleges Istem® karfiolja bekerült a Fruit Logistica…
Tovább olvasom >Igazi rekordot döntött a dubai élelmiszeripari szakkiállítás magyar standja
A világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállítását, a Gulfoodot idén 27.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Részvételi csúccsal ért véget az agrárkamarai választás
Részvételi csúccsal ért véget az agrárkamarai választás, a nem hivatalos…
Tovább olvasom >Ismét megrendezik a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-t Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók…
Tovább olvasom >Magyar borok mutatkoztak be nemzetközi borrendezvényeken
Magyar borok mutatkoztak be Németországban és Csehországban az Agrármarketing Centrum…
Tovább olvasom >