Pezsgőt inkább az év végi ünnepek alkalmával, virslit viszont egész évben fogyasztunk

A fogyasztók továbbra is az év utolsó hónapjában veszik meg az éves vásárolt pezsgőmennyiség felét, decemberben nagyjából nyolcszor annyi háztartás vásárolja ezt a kategóriát, mint egy átlagos hónapban.

A GfK ConsumerScan kutatás
adatai alapján a pezsgőfogyasztás hazánkban
kifejezetten szezonális jellegű, elsősorban a karácsonyi
ünnepkörhöz kapcsolódik. Sokan évente
csak egyszer, az év végén vásárolnak
pezsgőt otthoni fogyasztásra, hiszen szilveszterkor szinte
mindenki iszik pezsgőt, még ha nem is maga gondoskodik a
termék beszerzéséről. Vannak tehát, akik
évente csak egyszer, év végén vásárolnak
pezsgőt, összességében pedig átlagosan
évente 2-3 alkalommal vásárolunk ebből a
nedűből.

Pezsgőt, illetve habzó bort
2007-ben a magyar háztartások 45 százaléka
vásárolt. 2003 óta folyamatosan csökken a
kategóriát fogyasztók aránya. Az akkori
53 százalékos arányhoz képest állandó
visszaesés tapasztalható. Az értékben
kifejezett forgalom ugyan emelkedett 2007-ben 2006-hoz képest,
de a vásárlói hatókör szűkülése
miatt jelentős mennyiségi visszaesés következett
be. A kereskedelmi márkás termékek aránya
a megvásárolt volumenből továbbra is alacsony,
mindössze 8 százalék. Mivel az év utolsó
hónapjában nagyjából nyolcszor annyi
háztartás vásárol pezsgőt és
habzó bort, mint egy átlagos hónapban, ezért
nem meglepő, hogy az alacsonyabb árfekvésű termékek
aránya ilyenkor megnő. Minden bizonnyal az idei évben
is ez a tendencia figyelhető meg. A hipermarketek szerepe meghatározó,
és a szupermarketekkel együtt egyre jelentősebb a pezsgő
és habzó borok kiskereskedelmi értékesítésében,
míg 2007-ben a magánszemélyek számára
is értékesítő nagykerek (cash&carry)
szerepe csökkent.Az szilveszteri ünnepek másik
kedvelt terméke a virsli. Ebből a húskészítményből
a 2008. januártól szeptemberig tartó időszakban
4 százalékkal több fogyott, mint a tavalyi év
hasonló időszakában. A termékkört vásárló
háztartások száma viszonylag állandó
maradt, mindössze 1 százalékkal növekedett,
azonban jelentősebb változást eredményezett az,
hogy akik vettek virslit, azok átlagosan 3 százalékkal
nagyobb mennyiséget tettek bevásárlókosarukba,
mint a tavalyi felmért időszakban.

2008. január-szeptemberi
időszakban a virsli kilogrammonkénti átlagára 2
százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor: egy
kilogramm virsli így átlagosan 852 forintért
volt elérhető. A gyártói márkák
és kereskedelmi márkák ára között
a különbség csökkent, köszönhetően a
saját márkák árában bekövetkezett
nagyobb arányú emelésnek. Az áremelkedések
után a gyártói márkás termékek
kilójáért 960 forintot, míg a
kereskedelmi márkásokért 680 forintot kellett
fizetni. Az árkülönbség csökkenése
ellenére továbbra is a saját márkás
termékek forgalma növekedett jelentősebb mértékben
(10 százalékkal nagyobb mennyiség került a
bevásárló kosarakba), addig a kereskedelmi
márkáknál átlagban 140 százalékkal
magasabb árú gyártói márkákból
ugyanakkora mennyiségben fogyott.

A virsli kategória mennyiségbeli
növekedését az olcsóbb baromfiból
készült kereskedelmi márkás termékek
okozták, melyeket 5 százalékkal alacsonyabb áron
tudták a háztarások megvásárolni,
mint a tavalyi évben. Az értékesítési
csatornák közül tavalyhoz képest 2008 első
kilenc hónapjában a hiper- és szupermarketek,
valamint a kisbolt láncok üzleteiben vásároltak
valamivel nagyobb mennyiséget a háztartások,
ezzel szemben 2 százalékponttal gyengült a
diszkontok pozíciója, illetve kisebb mennyiséget
vásároltunk hentesnél és független
vegyesboltban. A virslit vásárlók között
a fiatalabb, gyerekes családok aránya meghaladja a napi
fogyasztási cikkeknél mért átlagos
eloszlást. Ezek a háztartások egyben virslire is
fokozottabban költenek. A nagyobb városokban és
Budapesten élők országos arányukhoz képest
virslit nagyobb hányadban vásárolják.
Jövedelmi szempontból vizsgálva a költéseket
megállapítható, hogy a magasabb bevételekkel
rendelkezők költenek inkább erre a kényelmi
jellegű termékkörre.