A Pénzügykutató Zrt. javította idei növekedési előrejelzését

A Pénzügykutató Zrt. 3,9 százalékra javította idei növekedési előrejelzését a korábban prognosztizált 3,7 százalékról, és a lendület – bár mérséklődő dinamikával – 2019-ben is kitart a kutatóintézet bemutatott legfrissebb előrejelzése szerint.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a cég sajtótájékoztatóján rámutatott: a 4 százalék körüli lendület európai viszonylatban is jó, az eurózónában 2,2, Németországban 2,3 százalékos növekedést jeleznek előre.
Közölte, a növekedést az alapvetően kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós források gyorsított felhasználása, illetve megelőlegezése táplálja, de szerepet játszik benne a laza költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika.
A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás marad – tette hozzá. A belső kereslet felpörgése ugyanakkor idén sem emeli jelentősen az inflációt, éves átlagban 2,3 százalékos lehet, bőven a 3 százalékos célérték alatt.
A gazdasági növekedés forrásai között kiemelte a beruházásokat, tavaly 16,7 százalékkal nőttek a beruházások az egy évvel korábbi jelentős visszaesés után, 2018-ra a beruházások további 9 százalékos növekedését prognosztizálják.
A keresetek további jelentős, bár a tavalyi 13 százaléknál lassabb növekedés várható, a fokozódó munkaerőhiány miatt folytatódnak a béremelések.
A kutató szerint a munkanélküliség tovább csökken, ami rekordalacsony 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelenhet 2018-ban. A jelenlegi folyamatok mellett a foglalkoztatottság elérte a határát, a további gazdasági növekedés legfőbb akadálya a megfelelően képzett munkaerő hiánya lehet – hangsúlyozta Várhegyi Éva.
A Pénzügykutató Zrt. előrejelzése szerint az alapkamat 2018 végéig marad 0,9 százalék, a bankközi kamatok 0 százalék körüli szinten maradnak. A negatív betéti kamatokon a jegybank idén sem fog változtatni, ami kedvez a hitelezésnek – tette hozzá. A hitelkiáramlás ugyanakkor még nem jelent túlzott eladósodást a lakosságnak – jelezte, mivel a törlesztések meghaladják a hitelfelvételek összegét.
A gazdaságélénkítés lehetőségei kimerülni látszanak, mind a költségvetés-, mind a monetáris politika oldaláról.
A Pénzügykutató elemzése szerint a belső kereslet erősödése miatt 2018-ban tovább mérséklődik az külkereskedelmi áruforgalom aktívuma, aminek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2,3 milliárd euróra, a GDP 1,8 százalékára csökkenhet. A tőkemérleget azonban még mindig erősítik az uniós transzferek, így a külső finanszírozási képesség elérheti az 5,6 milliárd eurót, a GDP 4,3 százalékát. Az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külső adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, ám egyúttal azt is tükrözi, hogy a magyar gazdaság fejlődése még mindig elmarad attól a lehetőségtől, amit a jelentős mértékű uniós forrásbevonás lehetővé tenne.
Neményi Judit, kutató a költségvetés legnagyobb kockázatának nevezte, hogy bármilyen kormány kerül hatalomra, az uniós források 2020-ra prognosztizált kimerülése elvesz a lehetőségekből. A magyar gazdaság potenciális növekedési lehetőségei felett teljesített tavaly, a jövőben ehhez nem lesznek többletforrások – vélte. (MTI)