Példa nélküli lenne a hamburgeradó bevezetése

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 06. 03. 13:10

Tíz-húsz forinttal drágulhat a kóla, a chips, az energiaital, a gyorséttermi étel, de akár a kávé és egyes sajtok is, ha a kormány bevezeti az úgynevezett hamburgeradót. Az adó mértéke attól is függhet, hány E-adalékanyag van az adott termékben. Az eddigi információk alapján a kormány nem a káros ételektől való elrettentésre koncentrál, hanem az egészségügyi költségvetésen tátongó lyukat tömné be.

Jövőre nagy valószínűséggel bevezetik a hamburgeradót – ez derült ki kedden, miután a kormány elfogadta az egészségügy fejlesztési koncepcióját, a Semmelweis-tervet. Jelenleg még csak modellezik az új teher lehetséges formáit, ezért az ötletről beszélő egészségügyi államtitkár nem tudott konkrétumot mondani. A kormányzaton belül azonban már közel fél éve vizsgálják a hamburgeradó bevezetését, több változat is szóba került a belső egyeztetéseken.

A március elején bemutatott Széll Kálmán-terv előkészítő munkáiban merült fel egyik lehetőségként az új adó, sőt, Orbán Viktor miniszterelnök február közepén tartott évindító parlamenti beszédében is utalt erre, amikor arról beszélt, hogy az egészségtelenül élőknek jobban hozzá kell járulniuk az egészségügyi rendszer fenntartásához. A költségvetési takarékosság jegyében született Széll Kálmán-terv nem említi az adót, és az április közepén nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram sem.

Ha mégis bevezetik, akkor – mint arra a Portfolio.hu felhívta a figyelmet egy korábbi cikkében – világelsők lehetünk a hamburgeradó megteremtésével. Bár több országban, így a németeknél, franciáknál, románoknál is előkerült a koncepció, még egyik helyen sem szánták el magukat az egészségügyi adó bevezetésére.

A hamburgeradót egészségkárosodást okozó élelmiszerekre – a hivatalos megfogalmazás szerint élvezeti-táplálkozási cikkekre – vetnék ki. Itt szóba jöhetnek az energiaitalok, a cukrozott szénsavas üdítők, a chipsek, snack-termékek, édességek, és – az elnevezésre utalva – a gyorséttermi ételek.

Egy, a minisztériumok közötti év eleji egyeztetéseket ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, felmerült, hogy a kávét, esetleg a magas zsírtartalmú ételeket is ilyen adóval sújtsák, ez pedig azt jelentené, hogy a sajtok egy részére is extraterhet vetnének ki. Volt olyan elképzelés is – arról nem tudunk, hogy ez elhalt volna -, hogy az adalékanyagok, az E-összetevők számától függene az, hogy mely terméket, mekkora hamburgeradó terhelné.

Bár a kormány nem ezt kommunikálja, a hamburgeradó legnagyobb haszna, az eddigi információk alapján a pluszbevétel lehet, vagyis az, hogy a jelenleginél több forráshoz juttatja az egészségügyet. A Semmelweis-terv világosan utal arra, hogy ebből finanszíroznák az egészségügyben dolgozók magasabb bérét.

A költségvetési szemlélet tükröződik a hamburgeradó tervezett mértékében is. A döntéselőkészítésben részt vevő forrástól úgy tudjuk, hogy hamburgeradóként pár tíz forintot vetnének ki az egészségkárosító élelmiszerekre, kiszerelési egységenként (darabonként, literenként, csomagonként).

Így vélhetően nem változik, vagy alig csökken majd a fogyasztás például a kétliteres kólából, ha nem 330, hanem a hamburgeradó miatt 350 forintért lehet majd megvenni. Ha száz forint lenne a hamburgeradó, akkor többen inkább lemondanának a 430 forintos kóláról.

Az előbbi esetben könnyen kalkulálható az állami pluszforrás, utóbbi esetben azonban nehezen modellezhető, hogy hányan váltanának át más termékre, az egészségügyi hatás azonban várhatóan jelentősebb lenne. Az is segíthet az egészségtudatos táplálkozás elterjedésében, ha az egészségkárosító, hamburgeradóval sújtott ételek, italok más színű csomagolást kapnak, mint a többi termék.

A hamburgeradó bizonyos értelemben egészségügyi bankadó lehet, mivel ebben az esetben is pluszteher bevezetésével próbálja orvosolni az állami pénzszűkét a kabinet. Amíg a bankadót a bankok és más pénzügyi vállalkozások fizetik, vagyis viszonylag szűk az adóalanyi kör, addig a hamburgeradó a boltban vásárló, valamilyen egészségkárosító élelmiszert fogyasztó több millió embert sújtja.

Attól függően, hogy milyen széles termékköre vetik ki a hamburgeradót, és mekkora lesz annak mértéke, a pluszbevétel információink szerint pár tíz milliárd forintig terjedhet.

A hamburgeradó elnevezést azonban kerülni igyekszik az egészségügyi tárca. A Semmelweis-tervben “népegészségügyi termékdíjként” említik. Ennek oka értesüléseink szerint, hogy a tárca kerülni akarja annak látszatát, hogy újabb adót sóz az emberek nyakába, miközben a kormányzat éppen az adóegyszerűsítés jelszava mellett cövekelt le – írja az origo.hu.

Kapcsolódó cikkeink