Paprikanap Ópusztaszeren

A fűszerpaprika-feldolgozás hagyományos dél-alföldi módszereivel ismerkedhettek meg azok, akik szombaton ellátogattak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a vendégek vásárolhattak is a különféle őrleményekből.

A tengeren túlról, a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a Dél-Alföldön minden bizonnyal a szeged-alsóvárosi ferences szerzetesek ültettek először, kezdetben dísznövényként nevelték, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló.
A fűszernövényt a XVIII. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a XIX. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik jellegzetes kultúrnövényévé vált. A paprika hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők.
A skanzenben, az alsóvárosi portán szombaton a látogatók paprikafűzért készíthették, és megismerkedhettek a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is. Aki felállt a lábítós mozsárra, még kóstolót is vihettek a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából. Üzembe állították a járgányos paprikamalmot is, lóval hajtott darálóval aprították föl a kiszárított fűszerpaprikát.
A paprikanap nem az igazi paprikapiac nélkül, így aki a kóstolók után úgy dönt, egész évben Szeged környékén termett és őrölt paprikával ízesítené ételeit, a malom mellett felsorakozó árusoknál alkudhat is az édesnemes és a csípős őrleményre. (MTI)