Pandémia és logisztikai trendek: digitalizálódás és Kína térhódítása 2030-ra

Ma már egy gombnyomással szinte bármi vásárolható online, házhozszállítással, egyre rövidebb szállítási határidőkkel. A logisztikai iparág nagyot profitálhat az új igényekből, ha lépést tud tartani velük technológia és szaktudás oldaláról. A vállalatok újragondolták a készletszintek optimalizálásának és a piacra jutás gyorsaságának növelési lehetőségeit, az ellátási lánc digitalizálását és outsourcing-ját, illetve az intralogisztika hatékonyság tartalékait és a hatékonyság növelési lehetőségeit.

Továbbra is növekedés várható az intralogisztikában nemzetközi szinten

 A logisztikának több válfaja közül a pandémia alatt elsősorban az intralogisztika változása volt megfigyelhető, azaz az anyag/áru kapun belüli beérkezésétől a készáru kamionra tételéig történő munkafolyamatok, az anyagok és áruk mozgatása és tárolása a cégen belül.  A globális intralogisztikai piac várhatóan 15,5 százalékos éves növekedési ütemben fog növekedni 2030-ig. Ezen belül is a vállalati ellátási láncba integrált intralogisztikai optimalizálás adhatja a növekedés fő motorját. A piac rohamosan, 14,3 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben is, világszerte. Az ipar 4.0 kezdete átfogóan arra kényszerítette a logisztikai iparág vertikumát, hogy az ellátási lánccal hálózatban digitalizálódjon. Ehhez már csak a piaci információk alapján történő gyártásnak és anyagáramlásnak kell integrálódnia. A globális átrendeződés újabb eleme, hogy a világ mai gyártóközpontja, Kína 2030-ra már a világ logisztikai epicentruma is lesz.

Megnövekedett automatizáció, digitalizáció a pandémia alatt

A pandémia hatalmas lehetőséget biztosított az ellátási lánc digitalizálására a gyártó- és a szolgáltatóipar számára egyaránt. Talán a két legnagyobb növekedést jelentő technológiát a cobotok (co-working robots) és az automatizálási szoftverek jelentik. Az együttműködő robotok, a cobotok például a csomagológépek és a mechanikus karok. Ezek csökkentik a szedési és csomagolási műveletekhez szükséges fizikai erőfeszítéseket, és látványosan növelik a munka sebességét. Ezekkel és az intralogisztikai rendszerbe épített raktárkezelő szoftver segítségével biztosítható az ellenőrzött és egyenletesen felosztott munka. A vállalatok jelentős összegeket fektetnek be a raktárkezelő szoftverekbe. Ezek biztosítják a gyorsabb és nagyobb eséllyel időben történő szállítást, és segítik a tervezést is, ami versenyelőnyt biztosít az innovatív vállalatoknak – derült ki a FactMR.com jelentéséből. A legtöbb előnyt talán az élelmiszeripar érheti el, erre a területre külön is fejlesztenek szoftvert. Sőt, nem csak raktárkezelési szoftverek lesznek népszerűek, hanem az integrált intralogisztikai szoftvermegoldások is.

Mi várható itthon?

A pandémia berobbanása a vendéglátóipar és például a söripat iránti kereslet drasztikus visszaesését eredményezte, míg az egészségügy és a szabadidős vagy az otthoni wellnesst támogató termékek piaca rohamos ütemben megugrott. A hagyományos gépparkkal és sok kezelővel üzemeltetett raktárakban a hirtelen jött változásokat nehezebb kezelni, kevés munka esetén a munkaerőt ugyanúgy fizetni kell, maximalizált munkaterheléskor pedig nem elég a munkaerő, ilyenkor a hagyományos targoncákkal, anyagmozgatókkal és raktári rendszerekkel a maximális áteresztőképesség erősen korlátozott. Persze teljesen robotizált működés esetén a drága robotok kihasználása is kérdéseket vet fel, ésszerű folyamattervezéssel és optimális automatizálással, a házon belüli és outsource-olt logisztika arányának optimalizálásával a jövőben várható hasonló helyzetekre fel lehet már készülni.

A pandémia berobbanása következtében tovább erősödik a logisztika digitalizációja világszerte. A cégeknek át kell strukturálniuk a működési folyamataikat.  “De nem mindig új technológiákba kell menekülni. Óriási hatékonysági tartalékok rejlenek a meglévő intralogisztikai folyamat-optimalizálásban is” – véli Bérces Pál, a QLM Logistics Solutions ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy kulcsfontosságú kérdések merülhetnek fel akár egy gépbeszerzési tender során is. Jelenleg sok helyen még nem a gépek és eszközök teljes életciklus hatékonyságát vizsgálják tenderek során. “Pedig a raktári operációt hatékonyan kiszolgáló gépek hatékonyságában és megtérülésében akár többszörös különbségek is lehetnek, míg az árakat tekintve sokkal kisebb az eltérés. Csak egy megfelelő targonca tenderrel tízmilliók spórolhatóak meg” – állítja Bérces Pál.

A tervezéskor fontos, hogy a költségeknél ne pusztán az azonnali bekerülési költséget, hanem a működési- és szerviz költségeket, illetve a gépek anyagmozgatási hatékonyságát vegyük számításba. “A valós és tényleges igények alapján kell kalkulálniuk a cégeknek és ehhez kell igazítani a rendszereiket, szoftverüket és eszközeiket” – tette hozzá Pál. Manapság minden eddiginél hatékonyabb, megtervezett, a lehetőségekhez képest célszoftverrel támogatott, félautomatizált vagy automatizált intralogisztikai rendszerekre van szükség, amelyet rugalmasan lehet fejleszteni a tervezhető és nem tervezhető kapacitások változásának függvényében.

Esetenként pedig nem csak az új logisztikai technológiák megteremtése, hanem azok megtervezése a szűk keresztmetszet, mert hiányoznak az ebben jártas, valódi vállalati tapasztalatokat is szerzett tanácsadók. Ezek a szakemberek egyre inkább a komplexebb projekteket kivitelező cégekhez mennek dolgozni, mivel ezeknél a vállalatoknál biztosított számukra a folyamatos szakmai kihívás. Így a cégeknek célszerű megtalálni azt a partnert is, akivel együtt tudnak majd gondolkodni a manapság egyre gyakrabban előforduló, a napi rutintól eltérő kihívásokról.

A top 4 dolog, amire ügyeljenek a cégek a logisztikai fejlesztéseik során:

1, folyamattervezést valódi iparági gyakorlattal rendelkező szakemberekkel végezzék – a gyártó cégek nem mindig megfelelőek erre, mivel azok a saját terméküket kívánják értékesíteni.

2, nem mindig az automatizálás a megoldás, mert annak a költségei gyakran nem térülnek meg – hiába fektetünk robotokba, ha azok ára a hullámzó igények esetén ugyanúgy tőkeköltséget jelent, miképp a munkaerő munkaerőköltséget.

3, a szoftvereknek egyre inkább a teljes gyártással és supply chain folyamatokkal kell integrálódniuk a piaci visszajelzések alapján tervezett anyagáramlási rendszerekkel is.

4. Költséges beruházások előtt a cégeknek először az egyszerűbb hatékonysági lehetőségeket kell áttekinteniük, mint például egy targonca beszerzés, ahol nem csak az ár, hanem az eszköz teljes életciklus során bizonyított hatékonyságát kell figyelembe venni.