Pácban a húsipar

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A tavalyi évben a húsipari ágazatot is drasztikusan érintette az energiahordozók árának növekedése, mivel mind a vágás, mind a húskészítménygyártás kifejezetten energiaigényes. Az az önköltségnövekedés-robbanás, amely az elmúlt másfél évben – 2022 elejétől gyakorlatilag az idei nyárig – az ágazatnál végbement, nagy feladat elé állította az ágazat szereplőit.

Éder Tamás
elnök
Magyar Húsiparosok
Szövetsége

– Többségük távolról sem tudta sem a húsok, sem a húskészítmények esetében beépíteni ezt az önköltség-növekedést az árba. Még 2022-ben csak-csak, de 2023-ban egészen biztos, hogy nagyon sok cég súlyos gazdálkodási nehézségekkel néz szembe sok vágóhíd, és azt gondolom, jónéhány húsipari üzem is az elmúlt hónapok során veszteséggel termelt. Ez azért van így, mert a piaci forgalom rendkívüli módon visszaesett, a húsfeldolgozás és tartósítás, valamint a húskészítménygyártási ágazat egyaránt hosszú évek óta nem látott visszaesést produkált az idei első félévben – avat be Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Azt is megemlíti, hogy számottevően csökkent a belkereskedelmi forgalom és az export is.

Nem segítették az ágazat helyzetét a különböző kereskedelempolitikai intézkedések sem, mint például a sertéscombra kijelölt ársapka, aminek eredményeként erőteljesen megnőtt a sertéscombimport mennyisége az elmúlt másfél évben.

– Szabályozási oldalon még egy nagy pofon érte az ágazatot, de ez az élelmiszeripar minden szereplőjére érvényes, ez pedig az EPR-rendszer bevezetése. A húskészítményipar viszonylag sok műanyag csomagolóanyagot alkalmaz, aminek díjtételei a korábbihoz képest 4-5-szörösére nőttek, attól függően, hogy ki, milyen csomagolóanyagot használ. Ennek az önköltség-növekedésnek a hatását is nagyon nehezen sikerül a fogyasztói árakban érvényesíteni – jegyzi meg a szakember.

Érkeznek a támogatások

A legfontosabb szabályozások a kiskereskedelmet érintették, amelyek negatív hatása rányomta bélyegét a teljes húsiparra. A kiskereskedelem ugyanis egy idő után elkezdte a rárakott terhek kompenzálási lehetőségeit kutatni, ami abban nyilvánult meg, hogy egyre kevésbé engedett az önköltségek miatt áremelést igénylő húsipari szereplőknek.

– A kiskereskedők elkezdtek árat minimalizálni. Ennek egyik lépése az volt, hogy olcsó importtermékeket kerestek. Több lánc kamionokkal hozta be a sertéshúst más európai országokból, ami a magyar piaci szereplők érdekérvényesítési képességét igen erőteljesen csorbította – mutat rá Éder Tamás.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke arról is hírt ad, hogy folyamatban van egy nagyon jelentős támogatási csomag, ugyanis az ágazat szereplői, ugyanúgy, mint az élelmiszeripar többi szereplője a korábbi évekhez képest nagyobb mértékű támogatási lehetőséget kap a jelenlegi hétéves EU-s költségvetési ciklusban.

– Azt gondolom, hogy ez nem fogja a húsipari szereplők jelentős részénél fennálló lemaradást egyik napról a másikra kompenzálni, de mindenképpen lehetőséget ad arra, hogy ha az elnyert összeget okosan és jól költik el az ágazat szereplői, akkor érdemi előrelépés történhet általa a magyar húsiparban.

Hozzáteszi, hogy a beruházások számára nem túl kedvező a jelenlegi gazdasági környezet. Egyrészt azért, mert a húsipari cégek nagy része most nagyon rossz eredményességgel vagy akár negatív eredménnyel tevékenykedik, vagyis a fejlesztésekre, beruházásokra fordítható összeg kevésbé áll rendelkezésre. És hiába lesz támogatás, ha saját erőforrás nincs. Másrészt a külső források bevonása rendkívül drága, és bár már csökkennek a kamatok, de ez még mindig olyan magas kamatszint, ami mellett a nagyberuházások jelentősen drágulnak. A beruházási hajlandóságot ezek a kamatszintek is csökkentik.

A húsipar hamarosan a korábbi évekhez képest nagyobb mértékű támogatási lehetőséget kap, amivel érdemi előrelépést tehet

Kevesebbek számára megfizethető a minőség

A trendeket vizsgálva arról számol be, hogy az egyik sajnálatos tendencia a gazdasági helyzet romlásából fakad. Az emberek az elmúlt egy évben jelentős reáljövedelem-csökkenést érzékeltek, aminek eredményeként ismét kimagaslóan nőtt a kereslet az olcsóbb, alacsonyabb minőségi szinten lévő készítmények iránt. Megint megjelentek azok a pálcikák, rudacskák és feltétek, amelyek csak imitálják a húskészítmények egy kategóriáját, de – többnyire hústartalmuk miatt – nem felelnek meg a kategóriamegnevezésnek.

– Bízom benne, hogy ez nem lesz tartós folyamat, hiszen a 2023-at megelőző 6-8 év a húsiparban is olyan tendenciákat hozott, hogy a jobb minőségű, magasabb hústartalmú, drágább termékek kereslete némileg növekedett, míg az olcsó utánzatok, gyengébb minőségű termékek kereslete minimálisra csökkent – emlékezik vissza a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Egy másik irányra is felhívja a figyelmet, mégpedig a húskészítményeket csak imitáló, növényi alapanyagokból előállított termékekre.

– Megfigyelhető, hogy Nyugat-Európában ennek már komoly piaci szegmense van, ugyanakkor azt is látjuk, hogy most, hogy nehezebb az embereknek ott is, és jobban megnézik, mire költik élelmiszer esetében is a pénzüket, ez a növekedés megállt, sőt, egyes helyeken még csökkent is az ilyen termékek iránti kereslet. De úgy tűnik, hogy középtávon ez tendencia lesz, és nagy kérdés, hogy a húsipari cégek erre hogyan reagálnak, ők maguk is készítenek-e húskészítményekhez hasonló növényi alapanyagú termékeket, vagy küzdenek ellene, és maradnak a hagyományos hústermékeknél. Ez minden cégnek a saját stratégiai döntése – tudjuk meg Éder Tamástól.

A húskészítményipar viszonylag sok műanyag csomagolóanyagot alkalmaz, aminek díjtételei a korábbihoz képest 4-5-szörösére nőttek

Sorakozó kihívások

Az ágazatban mindenképpen kihívás az, hogy arra a sok-sok támadásra, ami az állattenyésztést és a húságazatot éri környezetvédelmi, állatjóléti indíttatásból, miként tudnak válaszokat adni.

– Nyilvánvaló, hogy PR-oldalon küzdeni kell a félreérthető vagy szándékosan félinformációkat, téves információkat tartalmazó megnyilatkozásokkal szemben, rá kell mutatni arra, hogy az állattenyésztésnek milyen kiemelkedő hatása van a természeti körforgásban, amiben évezredek óta élünk. Illetve be kell mutatni azokat a joggyakorlatokat mind az állattenyésztés, mind a vágás és feldolgozás során, amelyek az esetleges etikai kérdőjeleket megválaszolják, másrészt a tevékenység környezeti lábnyomának csökkentését szolgálják – vetíti előre a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. – Másik nagy kihívás az egyre fokozódó nemzetközi versenyben való megfelelő helytállás. Láthatjuk, hogy az Unión belüli nyitott határok, bizony jelentős feladatok elé állítják a magyar húsipart, hogy megvédje a pozícióit belföldön és külföldön egyaránt. Ez nem is mindig sikerül. Ennek érdekében a húsipari szereplők túlnyomó részének további nagyon komoly beruházásokat kell végrehajtania. 

A húskészítménygyártási ágazat hosszú évek óta nem látott visszaesést produkált az idei első félévben

//