Öt jó ok a gombafarm telepítésére
Egyre több befektető veszi komolyan fontolóra, hogy belép a gombapiac termelői oldalára. Hogy mi váltotta ki ezt a vállalkozó kedvet? Az okokra Daniel Dajewsky, az Agro-Projects Group vezérigazgatója és társalapítója világít rá.
Egy modern gombafarm kiépítésével járó költségek vitathatatlanul nagyobbak, mint például a paradicsom vagy az uborka termesztésénél. A gombáknak ugyanis speciálisan tervezett épületekre, acél- vagy alumíniumpolcokra, légkondicionáló rendszerre van szükségük a hőmérséklet, a páratartalom és a CO2-szint szabályozásához (a megfelelő viszonyok megléte létfontosságú a gombatermesztéshez), valamint hűtő- és öntözőrendszerekre, de gépek és sok más is kell még az elinduláshoz és üzemeltetéshez. Például évente átlagosan 9500 m2 termőterületre van szükség ahhoz, hogy évente 2700 tonna gombát termeljenek, és a szükséges beruházást 2022 tavaszán 5,7 millió euróra becsülték a rendkívül magas nyersanyagárak miatt.
A gomba a legrentábilisabb termékek egyike
A globális gombapiac méretét 2021-ben 50,3 milliárd dollárra értékelték, ez pedig várhatóan majdnem 10%-os éves ütemben fog növekedni a következő nyolc évben az előrejelzések szerint. A fehérjében gazdag étrendet követő növekvő vegán társadalom világszerte kulcsfontosságú szereplője lesz a piacnak.
Az a vállalkozó, aki gombafarmot épít, olyan terméket visz a piacra, amely nem igényel további promóciót, hiszen az élelmiszeripar – és egyes fajták esetében a kozmetikai ipar is – már világszerte használja a gombákat. Daniel Dajewsky szerint azonban azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a gomba piacán csak azok maradnak életben, akiknek termékei minden igényt kielégítenek. Kezdőként érdemes egy tapasztalt gombafarm-üzemeltetőtől tanulni, vagy befektetőként egy szakember segítségét kérni annak érdekében, hogy ne fulladjon kudarcba a vállalkozás.
Ami miatt érdemes gombafarmot építeni
• 1. Élelmiszertrendek és fogyasztói igények, melyek könnyen kielégíthetők gombák felhasználásával.
A vegetarianizmus, a veganizmus, a növényi alapú étrend, a növényi hús és a húspótló étrend mind tartalmaz gombát, ami több szempontból is megfelelő a húsfogyasztók számára is, hiszen állaga hasonlít a húséhoz, tápanyagokban gazdag, ráadásul elfogyasztását telítettségérzet követi.
• 2. Egészséges táplálkozás, amely megakadályozza a betegségeket.
A gombák többféle B-vitamint (B2, B3, folát, B5) tartalmaznak, valamint foszfor-, szelén-, réz-, kálium- és antioxidáns-tartalmuk is magas, ezért fogyasztásuk nagyon egészséges. Míg az Egyesült Államokban található Penn State University kutatói a gombák öregedést gátló potenciáljáról cikkeztek, valamint arról, hogy a gombák képesek csökkenteni a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, addig a Szingapúri Nemzeti Egyetem tudósai a demencia elleni hatását vizsgálták. A gombák tehát egyet jelentenek az egészséggel – a gombaipar tagjainak csak át kell adniuk ezeket az információkat a fogyasztóknak.
• 3. Meglovagolható vele a D-vitamin-hullám.
A COVID-19 járvány előtt és alatt a korábbiaknál szignifikánsan többen szedtek D-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítőket az immunrendszerük működésének támogatásáért. Érdekes módon a gombák képesek táplálkozási szempontból releváns mennyiségű D-vitamint előállítani, ha ultraibolya (UV) sugárzás forrásának vannak kitéve, mint például a napfény vagy az UV-lámpa.
• 4. A gomba maga az umami.
Több mint 100 évvel ezelőtt, az ötödik ízt – az édes, savanyú, sós és keserű mellett – umaminak nevezték el. 1957-ben a japán Akira Kuninaka rájött, hogy a shiitake gombákban jelen lévő nukleotid guanozin-monofoszfát (GMP) umami ízt eredményez. A gombaipar marketingszakértőinek köszönhetően a fogyasztók ma már tudják, hogy az umami, ami szinte minden gombában megtalálható, zamatával akár 50%-os sócsökkentést tesz lehetővé az ételekben, kiemeli az édes ízt, miközben csökkenti az élelmiszerek keserű összetevőinek ízeit.
• 5. Fenntarthatóságban verhetetlen.
A gombatermesztés ötödik és egyben hatalmas előnye, hogy környezetbarát. Egy kiló csiperkegomba előállításához csak kevesebb mint 7 liter vízre van szükség (a paradicsomnak 98,4 literre van szüksége), körülbelül egy kilowattóra energiára (ami egy nagyobb fazék kávé elkészítésének és egy órán át melegen tartásának felel meg), és 317 gr CO2-t termel (az emberek napi szinten körülbelül egy kilogrammnyit termelnek). //
Kapcsolódó cikkeink
Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >Start-uppal együttműködve kínál fenntarthatóbb kávét a német Kaufland
A Cotierra nevű startuppal együttműködésben törekszik a Kaufland arra, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >