Összezárva friss marad – 7. Zsendülés Kertészeti Konferencia, Szeged

Március 10-én Szegeden került sor a „szokásos” tavaszi Zsendülés kertészeti konferenciára, amelyet a Kert-Ész Klub Magyarország szervezett meg, médiapartnere pedig a Trade magazin volt. Rácz József, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnökének üdvözlő szavai után elsőként az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét és makrogazdasági jelentőségét beszélték át a résztvevők.

Makrokörnyezet és jövőkép

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára előadásában felidézte:

Dr. Feldman Zsolt
mezőgazdaságért felelős
államtitkár
Agrárminisztérium

– A 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 4000 kertészeti projektet támogatott az állam, összesen 61 milliárd forinttal. – 2020 végén a kormány úgy döntött, hogy 2021-től 80%-os kiegészítő finanszírozást biztosít a vidékfejlesztési támogatásokhoz. Ez újabb 1500 milliárd forint forrást jelentett vidékfejlesztésre. A pályázatok kiírásakor azokra az értékteremtő fejlesztési elképzelésekre koncentráltunk, amelyek vagy a termelésbiztonságot, vagy a termékek betakarítás utáni kezelését, tárolását és értékesítését segítették. Egy másik, jövőre nézve irányadó újításunk volt, hogy megpróbáltunk minél egyszerűbb pályázati struktúrát kialakítani.

Dr. Juhász Anikó
agrárgazdaságért felelős
helyettes államtitkár
Agrárminisztérium

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2023 január elsejétől induló új szakaszáról, az ehhez benyújtott magyar Stratégiai Terv pilléreiről dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára tartott tájékoztatót.

Az új, 2023. január elsejével induló ciklus átfogó célkitűzése a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Kilenc kitűzött célja közül három is a zöld elvárásokkal foglalkozik, a környezet védelmével, a fenntarthatósággal és a biológiai, természeti diverzitás megőrzésével, emelte ki a helyettes államtitkár. Ehhez jönnek még az Unió konkrét, 2030-ig kitűzött „zöld” céljai.

– Jövőképünk 4 stratégiai-fejlesztési pillére a gazdasági fejlődés, a minőségi élelmiszer, a zöld jövő és a megújuló vidék – hangsúlyozta dr. Juhász Anikó.

Palócz Éva PhD
ügyvezető igazgató
Kopint-Tárki

Palócz Éva PhD, a Kopint-Tárki Zrt. ügyvezető igazgatója megállapította, hogy a tavalyi év növekedését elsősorban a háztartások fogyasztásának gyors emelkedése biztosította. A beruházások ütemnövekedése ehhez képest jóval visszafogottabb volt – elsősorban az állami beruházások visszaesése feltűnő.

A mezőgazdasági ráfordítások árindexe tavaly drasztikus módon emelkedett, tudtuk meg tőle.

– Az idei évben a helyzet nem lesz jobb – jósolta a Kopint-Tárki ügyvezető igazgatója. – A munkaerőhiány gyorsan emelkedő bérekhez, növekvő költségekhez vezet. Az orosz–ukrán háború miatt pedig emelkedő energiaárakra, tovább romló államháztartási hiányra és inflációra, árfolyamgyengülésre és emelkedő kamatokra lehet számítani.

Zöldítés: elnapolva?

A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén az előadókon kívül dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese és dr. Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítói Osztályának elnöke vett részt.

A zöld szabályozással kapcsolatban elhangzott, hogy az EU-s célok közül a megújuló energiákra és a hidrogén alapú megoldásokra való átállás Európa kitettségét hivatottak csökkenteni egy-egy ilyen nemzetközi politika válsághelyzet esetén, mint ez a mostani háború. A mezőgazdaságot érintő egyéb zöld erőfeszítések viszont inkább az élelmiszer-ellátás biztonságával állnak összefüggésben. Ugyanakkor, ha a „zöldítés” hatására csökken a mezőgazdaság kibocsátása Európában, az nagyon komoly válságot okozhat világszerte – főleg egy ilyen háborús konfliktus esetében, ahol a résztvevő felek nem tudják megtermelni és exportálni alapvető mezőgazdasági termékeiket.

A beruházásokkal kapcsolatban a résztvevők szkeptikusak voltak: az építési, fenntartási, működési költségek oly mértékben megnőttek, a piaci környezet oly mértékben kiszámíthatatlan, hogy nem fog a beruházási kedv az egekbe csapni, hangzott el a beszélgetésen. Pedig egy erős hazai feldolgozóipar sokat segítene a termelői szektorokon – ugyanakkor a TÉSZ-ek működésének átalakítása is elkerülhetetlen.

Mit tehetünk ár ellen?

Hiezl Tamás
ügyvezető igazgató
CEZ Magyarország

Hiezl Tamás, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója következett, aki elmondta, hogy a villamosenergia-árak emelkedése már 2021 második felében elkezdődött. Ennek oka az előző tél elhúzódása és a gáztárolók nem megfelelő feltöltöttsége volt (ami a villamosenergia-piacra is árfelhajtó hatású volt). A járványból való kilábalással együtt a kereslet amúgy is megélénkült. Az orosz–ukrán háború erre tett rá még néhány lapáttal.

– Erre a helyzetre nincs jó rövid távú válasz – emelte ki az ügyvezető igazgató. – Előbb túl kell élni az ügyfélnek és kereskedőnek, utána újra kell gondolni az eddigi beszerzési modellt. Az optimális megoldást az adott vállalat működése határozza meg. Mi az úgynevezett átlagoló beszerzési modellt szoktuk javasolni ügyfeleinknek, amely segít kivédeni az extrém árfolyam-ingadozásokat.

Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója azt a kérdést boncolgatta, hogy vajon átveszik-e a gépek az emberek munkáját. Erre nézve megoszlanak a vélemények, ami viszont bizonyos, hogy a technológia polarizálja a munkakörök szerkezetét, megváltoztatja, de nem csökkenti az állások számát.

– A magyar helyzet kicsit más – jegyezte meg Baja Sándor. – Egy friss felmérésünk szerint a magyar cégvezetők 89%-a bővíteni akarja idén alkalmazottjai számát, nálunk tehát a mesterséges intelligencia hatalomátvétele még odébb van.

Hogy találjunk munkaerőt? Az ügyvezető igazgató szerint a magyar munkavállalók passzívak, de nyitottak: meg kell őket keresni, de akkor el fognak jönni. Megtalálásukra Baja Sándor a közösségi médiát ajánlotta a résztvevőknek, ma már ugyanis minden negyedik munkakereső ott talál állást.

Nagypéter Sándor
elnök-ügyvezető
Délalföldi Kertészek
Szövetkezete

Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője kiemelte: rövid távon tartósan magas előállítási költségekkel lehet számolni, az importárak is növekednek, miközben nem várható a kiskereskedelmi árrés csökkenése. Holott ez utóbbira az ágazatnak most szüksége lenne, ha a láncok jó minőségű, friss magyar zöldségeket, gyümölcsöket szeretnének a polcaikon árulni.

– Az élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében fontos stratégiai feladat az energiaellátás zavartalan és szüntelen biztosításának stabilizálása; az input anyagellátás biztonságának megteremtése; kedvező hitelkonstrukciók fenntartása és újabbak bevezetése – sorolta az elnök-ügyvezető. – Hosszabb távon egyértelműen a termelői bázis megerősítésén, fejlesztésén kell dolgozni, és csökkenteni kell az ágazat kitettségét a fosszilis energiahordozóknak.

A termelési kedv növekedésének kulcsát Nagypéter Sándor a termelői tulajdonú feldolgozóüzemekben látja, ahol az integrált termelői kör közösen viseli a kockázatot, de a profit is közös.

Foglalkozni a termelővel, foglalkozni a fogyasztóval

A második blokkot záró kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül részt vett Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának főosztályvezető-helyettese, Ecsedi István, a NÉBIH osztályvezetője, Simon Attila, az MKB Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának vezető agrárszakértője, valamint Nemes-Nagy János, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület tagja.

A beszélgetés első felében az energiapiacról esett szó. Bár az orosz gáztól való függetlenedés nem tűnik reálisnak, a magyar föld egyik adottsága, a geotermikus energia sok hazai vállalkozónak könnyítheti meg az életét. Az eredményes működéshez azonban nem csak az inputra kell figyelni: jobban meg kell ismerni a fogyasztót is, aki éppen mostanság alakítja át fogyasztásának szokásait és szerkezetét.

A piacon való megfelelésnek alapja a hatékony termelés, a megfelelő mennyiségű és minőségű árualap. Ezt a TÉSZ-ek is felismerték, és egyre többet foglalkoznak a termelőikkel, hangzott el. Ha a TÉSZ-ek tulajdont szereznének feldolgozóüzemekben, az valóban szintlépés lehetne nekik, ehhez azonban tőke kell… A stabil beszállítói kapcsolatoknak egyelőre nagyobb szerepe lehet a jövőben.

Mi a fontos a vásárlónak?

Turcsán Tünde
FMCG üzletág-igazgató
GfK

A következő rész a zöldség-gyümölcs kiskereskedelmével foglalkozott. A hazai fogyasztási trendekről Turcsán Tünde, a GfK FMCG üzletág-igazgatója beszélt (ld. keretes írásunkat).

Patus Gábor
stratégiai beszerző
Auchan Magyarország

Patus Gábor, az Auchan Magyarország stratégiai beszerzője (zöldség-gyümölcs) elmondta: a vásárlóiknak továbbra is fontos a minőség, valamint újra fontos az ár. Olyan lényeges szempontokat mérlegelnek még, mint az élelmiszer-biztonság, az íz, a fajta. Emellett szeretnének minél kevesebb időt eltölteni az üzletekben, ezért átláthatóan kell felkínálni nekik az árut. A COVID óta a nemzetközi verseny fokozódott zöldség-gyümölcs fronton is.

– Ugyanakkor a nehézségek ellenére mi szeretnénk továbbmenni az úton, amelyre pár éve ráléptünk. Amit mi szeretnénk elérni: gyors ellátási lánc, magyar termelők bevonása és hosszú távú együttműködések kialakítása – sorolta Patus Gábor.

Dr. Totth Gedeon, a BGE Külkereskedelmi Kar Marketingintézeti Tanszékének vezetője úgy látja, hogy a márkázásra a zöldség-gyümölcs termékkörben is szükség van, mivel a kínálat szétaprózott, a vásárlók pedig a sok termék között keresik, igénylik a beazonosítható, értéket adó márkákat. Ennek a márkaértéknek olyan összetevői vannak, mint a megbízhatóság, az észlelt minőség, a márkahűség, és mindazon asszociációk, amelyeket a márka kelt.

– Bár több ellenérvet is lehet találni, de még több érv szól amellett, hogy a kertészeti szektorban is érdemes márkát építeni, és nem csak a nagyoknak – szűrte le a tanulságot dr. Totth Gedeon. – Ennek több útja is lehetséges: gondolkozhatunk helyi márkákban, ernyőmárkákban, védjegyben és közös márkázásban is.

A szakember szerint a márkaépítés nem művészet. Négy „titka” van: a termék, valamint a fogyasztó ismerete, a nyitott szemmel járás, és az a nézőpont, mely szerint a fogyasztót azonosítsuk önmagunkkal, és ne önmagunkat a fogyasztóval.

A konferencia utolsó kerekasztal-beszélgetésén az előadókon kívül a pódiumon ült még Kóra Gergely, a SPAR Magyarország zöldség-gyümölcs szortimentmenedzsere, Ujszászi Zoltán, a Tisza-COOP Zrt. vezető beszerzője (zöldség-gyümölcs), Boros András, a Budapesti Nagybani Piac vezérigazgatója, Majtényi Bernát, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója, Kálmán András, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének külkereskedője és Feczák Tamás, a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület tagja.

A jelenlegi világgazdasági helyzetben a kereskedők tárt karokkal várják a magyar árut, mondták a láncok képviselői. A költségek emelkedése azonban minden szereplőt érint. Ezért rövidebb ellátási láncokra kell törekedni. A magasabb árak elfogadását a márkásítás is elősegítheti. De hogy a fogyasztó végülis hogyan reagál, meddig és mennyit áldoz a minőségért – ezt még nem tudja senki.

Nyitottság kell és önismeret

Steigervald Krisztián
kutató
Emocionális Marketing

A konferencia utolsó előadója Steigervald Krisztián, az Emocionális Marketing Kft. kutatója volt. Kihangsúlyozta: azért fontos a generációkkal foglalkozni, hogy megértsük mit várhatunk tőlük például munkavállalóként. Nincs ugyanis közös jelenük: attól függően, hogy ki mikor született, másfajta képességekre, és másfajta készségekre tett szert, máshogy éli meg a világot. A hat különböző generáció („veteránok”, „baby boomerek”, „X”, „Y”, „Z” és „Alfa” generáció) viselkedésének részletezése és szembeállítása után Krizsó Szilvia kommunikációs szakember beszélgetett el Steigervald Krisztiánnal. Ennek során szóba került, hogy a fiatalok beleszülettek a jövő bizonytalanságába, a fenntarthatóság elemi szükségletébe. Az énközpontúságuk segít abban, hogy komoly erőfeszítésekre sarkallják az emberiséget a világ megmentésére. Ugyanakkor az ő nézőpontjaikkal az idősebbek nehezebben tudnak azonosulni. Éppen ezért a mai vezetők legfontosabb képességei a nyitottság és az önismeret. //

A konferenciát záró gálavacsorán került sor az idei Zsendülés-díjak átadására.

A DÍJAZOTTAK:

Termelői életmű: Id. Nemes-Nagy János, Balástya

Kereskedői életmű: Házi Zoltán, Budapest

Hajtató kertész: Zákány Zoltán, Felgyő

Szabadföldi kertész: Halász Tibor, Medgyesegyháza

Fiatal kertész: Ifj. Mile Ferenc, Nagybánhegyes