Országos közvéleménykutatás a hazai élelmiszeripari termékek vásárlásáról

Számos érdekes tanulsággal szolgál a magyar lakosság fogyasztási szokásairól és a hazai termékek elfogadottságáról, kedveltségéről 2021 tavaszán zajlott, közvéleménykutatás. A május 18-án zárult, 1.400 fős okostelefonos kutatás a  METRO megbízásából készült, és a közelmúltban elindított METRO Beszállítói programhoz kapcsolódik.

A METRO kreatív kezdeményezései segítik a szakmát és sokszor a szakmai szervezeteket is tehermentesítik

A kutatás eredményei alátámasztják azt a közkeletű vélekedést, hogy a magyar fogyasztók egyre nyitottabbak a hazai termékek iránt, az ár és a minőség mellett fontos számukra azok eredete is.

A válaszadók 24%-a szerint nagyon fontos, további 58%-a szerint pedig fontos, hogy hazai termelők által előállított élelmiszert vásároljanak. Ebből a szempontból alig van különbség a nemek között. Leginkább a 30+-os korosztály figyel a termék származására. Végzettség tekintetében az érettségizettek és a diplomások érzékenyebbek erre. E témában minden településtípusban és országrészben magas a pozitív válaszadók aránya. A válaszadók 14%-a szerint nem fontos, és csupán a megkérdezettek 4%-a vallja, hogy számára „egyáltalán nem fontos” ez a kérdés.

A termékkategóriák közül kiemelkedően legnépszerűbbek a zöldségek, gyümölcsök. A válaszadók 76%-a előnyben részesíti a friss hazai árukat az importáltakkal szemben. Ezt 67%-al a húsok, 63%-al a tejtermékek követik a népszerűségi listán. Magas a lekvár, méz (49%), és a felvágottak (33%) kedveltsége is. A származási ország a választható lista termékeiből legkevésbé a száraz tészta (24%) és az édesség, desszert (17%) esetén számít a hazai fogyasztóknál.

Az elkötelezettség szintjében viszont még van tennivaló: a „Ha a magyar termék drágábban kapható, mint a külföldi, hajlandó magasabb árat fizetni érte?” kérdésre csupán a válaszadók 11%-a válaszolta, hogy mindenképpen a magyar terméket választaná. Jó hír ugyanakkor, hogy a megkérdezettek több mint fele (54%-a) is a hazai mellett teszi le a voksát abban az esetben, ha nincs minőségbeli különbség a kétféle áru között. Az ár 28%-uk esetében döntő tényező, ők azok, akik az olcsóbbat választják. Közülük a nők 13%-al „árérzékenyebbek” a férfiaknál. A legelkötelezettebbek e téren a 20-29 és 50-59-es korosztályba tartozók, a fővárosiak, a megyei jogú nagyvárosokban élők és a diplomások. Földrajzi megoszlás szerint a Közép- és Nyugat-magyarországi honfitársaink magasabb arányban hajlandók többet költeni a hazai árukra, mint a Kelet-magyarországi lakosok.

A fenti válaszokat némileg árnyalja, a „Milyen szempontok alapján döntenek a vásárláskor, ha egy termékből elérhető magyar és külföldi is?” kérdésre adott válaszok. Itt több alternatívát is meg lehetett jelölni. A döntő érv a minőség (78%), és az ár (72%) volt. 41%-ot kapott a választék, és csupán 25%-ot a származási ország. A márkával kapcsolatos előzetes tapasztalat 31%-ot, a márkaismertség viszont – meglepően keveset – 16%-ot kapott. E téren is erősödik a hazai fogyasztókban a környezettudatosság, fenntarthatóság, ezt ugyanis 17%-uk jelölte meg fontos szempontnak. Meglepő módon a származási ország a férfiaknak 10%-al fontosabb, mint a nőknek. A származást a 30+-os korosztály figyeli leginkább a vásárláskor, kiemelkedő arányban a diplomások és a nagyvárosban élők.

A kutatás rákérdezett a hazai termékválasztékon belül a kistermelői szegmensre is. 17%-uk szerint ez nagyon fontos, ők a kistermelői termékeket preferálják. A válaszadók 58%-a csak abban az esetben veszi le a polcról ezeket az árukat, ha az jobb minőséggel párosul. Egynegyedük egyáltalán nem figyel erre, számukra csupán a „hazai címke” a lényeges.

A METRO áruházak polcain a hazai termékek részaránya közel 70%.