Országmárka 2.0 – Budapest teljesítménye elmarad lehetőségeitől, de gyorsan fejlődhet

Budapest teljesítménye, vonzereje lényegesen elmarad lehetőségeitől, a gyors fejlődésre azonban minden alap megvan és összefogással elérhető – fogalmazták meg az Országmárka 2.0 című szakmai konferencia résztvevői kedden az Akvárium Klubban.

A Budapest a globális versenyben című panel felszólalói elsősorban stratégiai, turisztikai, kulturális és közlekedési szempontok alapján vázolták fel az előrelépés lehetőségeit.

„A városi turizmus növekedése Európában és a világ számos pontján messze túlszárnyalja a helyi gazdaság növekedését, Budapest teljesítménye viszont átlagosnak mondható” – emelte ki Bienerth Gusztáv, a Roland Berger Zrt. gazdasági tanácsadó cég elnöke, a Budapest Barátai Együttműködés tagja. Megjegyezte, hogy a 45 városra a közelmúltban készült tanulmány megállapításai alapján Budapest egyelőre lelkes amatőr az európai versenyben, „csupán a 2. ligában focizik”. A magyar főváros turisztikai teljesítménye ugyan javult az elmúlt öt évben, de a felmérés szerint így is jócskán elmarad a top 11 nagyvárostól. A lista első néhány helyén Isztambul, Amszterdam, Párizs, London, Bécs és Barcelona szerepel. Budapest a második vonalba sorolt városok között is csak a 7. helyen áll, Brüsszel, Koppenhága, Zürich, Lisszabon, Stockholm és Oslo mögött – sorolta.

A vendégéjszakákat és a lakosságarányos szállásbevételt tekintve a 9. helyen áll Budapest, az online jelenlétben viszont lényegesen jobb a helyzet, itt csak Prága és Barcelona előzi meg a magyar fővárost. „Számos olyan megaesemény lesz a következő években, amely a világ figyelmét Budapest felé irányíthatja. Budapest a jelenlegi kapacitással lényegesen több turisztikai igényt is ki tud elégíteni, de 2024-ben, a budapesti olimpiai pályázat célévében 42 ezer szállodai szobára lesz szükség” – mondta Bienerth Gusztáv. Hozzátette: sok potenciál rejlik a Budapest által nyújtott ár-érték arányban és a konferenciaturizmusban.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy sem a magyarok, sem a külföldiek fejében nincs ott Budapest természeti-kulturális örökségének üzenete. Úgy vélte, csak együtt, összefogással lehet kitalálni azt az erős üzenetet, hogy miért is jöjjenek a külföldiek Budapestre – ahogy az évekkel korábban Londonnál történt.

„Nagyon komoly összefogást igényel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság. Nemcsak a szállodai helyeket kell bővíteni, hanem a közlekedési és szórakozási lehetőségeket is fel kell mérni, olyan sok ember jön erre az eseményre” – szögezte le. Káel Csaba kiemelte a budapesti művészeti fesztiválok, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál fontos szerepét. Szólt arról is, hogy a Müpa 2005-ben indult sikertörténetéhez a piacról jött fiatal szakemberek, valamint a kapcsolódást a nemzetközi koncert- és fesztiválszövetséghez is komoly hozzájárulást jelentett.

Váradi József, a WizzAir Hungary vezérigazgatója Barcelona és London elmúlt két-három évtizedben évben történt rendkívül látványos előrelépését hozta fel követendő példaként. Hozzáfűzte: Barcelonának kifejezetten nagy lökést adott a nyári olimpiai játékok megrendezése. Megfogalmazása szerint Budapest értékajánlatot jelent.

„A budapesti légiközlekedés jó irányba fejlődik, a repülőtér éves forgalma az elmúlt négy évben 8 millió főről 10 millióra nőtt. A diszkont légitársaságok jól teljesítenek, a Budapest Airport forgalmát 50 százalékban ők adják, a WizzAir utasszáma 2020-ra elérheti az 5 milliót. A legnagyobb probléma az infrastruktúrában van, a reptérről rendkívül nehéz bejutni a városba” – hangsúlyozta Váradi József.

A BDO Magyarország tanácsadó cég képviseletében Hegedűs Attila azt emelte ki, hogy a következő hét-tíz év várhatóan a fenntartható növekedés jegyében zajlik a világban, ezt kell Budapesten is kihasználni. „A Budapest márka kiépítését nekünk magunknak, irányítottan kell elvégeznünk. Kell egy ikon, amilyen Párizsnak az Eiffel-torony”.

Weyer Balázs, a 2015-ös budapesti világzenei expo, a Womex egyik szervezője szerint a kulturális termékek a legalkalmasabbak arra, hogy egy helyről alakított képünket alakítsák, mert érzelmi kötődést okoznak. „Budapestnek ebből a szempontból rengeteg kiaknázatlan lehetősége van, zenei, irodalmi és filmes tekintetben egyaránt”. Úgy vélte, leginkább a kulturális történetekkel lehet a legjobban megragadni egy város mélységét.

Az Országmárka 2.0 című konferenciát a Design Terminál, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda és a Budapest Barátai Együttműködés szervezi. (MTI)