Óriásvárosok – monstrumok, ahol élünk

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2019. 05. 15. 07:53

Egy évtizeden belül 38 óriásváros lesz a Földön. Mindez olyan változásokat vetít előre, amelyekre felkészülni hatalmas kihívást jelent majd a világnak. 2030-ra bolygónk lakosságának 60 százaléka él majd városban. Az Euromonitor International tanulmánya nem fest túl biztató képet a jövőről.

Teljes gőzzel dübörög a globális urbanizáció. Az elmúlt 100 év rendkívüli változásokat hozott a városi élet fogalmát illetően. A múltban városban élni ritka dolog volt: 1900-ben a világ lakosságának mindössze 15%-a lakott városnak minősülő településeken. Mindazonáltal a változó fogyasztói szokások igen jelentős emelkedéshez vezettek, s 2008-ra bolygónk populációjának fele már városban élt. A folyamat pedig egyre gyorsul.

Az óriásvárosok mindig is jelentős szerepet játszottak a a cégek szempontjából, hiszen ezeken a helyeken tudtak leginkább koncentrálódni a lehetőségek a bevételt, a jólétet és a befektetéseket illetően. Ugyanakkor a „fejlődésnek” óriási ára van: az extrém környezetszennyezés, az ellehetetlenülő közlekedés egyre komolyabb nyomást jelent az óriásvárosok számára.

Mi az az óriásváros?

Óriásvárosnak nevezünk minden olyan urbanizált konurbációt, amelynek legalább 10 millió lakosa van. Általában ezek az elsődleges csomópontjai egy országban zajló befektetéseknek, és ide koncentrálódnak a legmódosabb háztartások is.

Az óriásvárosok jólétet, társadalmi diverzitást, gazdasági növekedést és innovációt kínálnak. Vonzzák az ambíciózus munkavállalókat, a vállalkozásokat, és széles körű oktatási lehetőségeket nyújtanak. Ugyanakkor jellemzően szenvednek a túlzsúfoltságtól, a forgalmi torlódásoktól, a légszennyezettségtől és a fizetések egyenlőtlenségeitől.

Óriásvárosok a világban

A világ 33 óriásvárosából 26 fejlődő országokban található. Ez a tény önmagában is rámutat arra, hogy a jövőben a fejlődő országok fogják dominálni az óriásváros-szcenáriót. Jelenleg az ázsiai csendes-óceáni térség rendelkezik a legtöbb óriásvárossal: 33 óriásvárosból 19 itt helyezkedik el. Kína és India a regionális és globális vezetők: előbbiben 6, utóbbiban 4 óriásvárost találunk.

2030-ra Jakarta átveszi a vezetést a jelenleg a világ legnagyobb populációval bíró Tokiótól: 11 év múlva az indonéz fővárosban 35,6 millióan fognak élni.

Népességnövekedés tekintetében az afrikai óriásvárosok fognak az élre kerülni. Afrika az utolsó kontinens, amely átesik az urbanizáción, s a 2017–2030-as időszak alatt itt várható a legnagyobb abszolút növekedés, amelynek során Kairó és Lagos mellett Dar es-Salaam és Luanda is megjelenik óriásvárosként.

A fejlődő országokban tapasztalható népességnövekedés és gazdasági fejlődés ellenére a fejlett óriásvárosok továbbra is vezető pozíciót töltenek majd be mind gazdasági, mind a fogyasztók egyre jobb vagyoni helyzetét illetően a 2030-ig tartó időszak során. Ugyanakkor az elöregedés várhatóan számos kelet-ázsiai óriásvárosban jelent majd problémát a vizsgált időszak alatt (is). A 65 évnél idősebb lakosok arányának növekedése elsősorban olyan városokat érint majd, mint Szöul, Peking vagy Sanghaj.

A jövő óriásvárosai

A leendő óriásvárosok számos kihívás előtt állnak, s ez különösen igaz a fejlődő országokban lévőkre: fejleszteni kell az infrastruktúrát, valamint munkahelyeket és lakóhelyeket kell teremteni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a túlnépesedés, a bűnözés elterjedése és a túlzott forgalomsűrűség. 2017 és 2030 között várhatóan hat új város – Bogota, Chennai, Luanda, Dar er-Salaam és Bagdad – csatlakozik az óriásvárosok köréhez. Közülük öt fejlődő országokban található.

Konklúzió

Az óriásvárosok olyan urbánus fogyasztói piacok, amelyek elképesztő mennyiségű üzleti potenciált képesek koncentrálni. A világ egyes óriásvárosai olyan nagyok, hogy teljesen aránytalan mértékű nemzeti gazdasági dominancia jellemzi őket, akár egy viszonylag kisebb földrajzi területen is. 2017-ben például Thaiföld GDP-jének több mint a fele Bangkokból származott annak ellenére, hogy a város mindössze a teljes thai területek 1,5 százalékát teszi ki.

Az óriásvárosok súlya továbbra is nőni fog, mivel ezek válhatnak a jövő megalopoliszaivá 50–100 milliós populációjukkal. Ahhoz, hogy az óriásvárosok képesek legyenek fenntartható növekedésre, kénytelenek lesznek felvenni a harcot a tipikus városi problémákkal (közlekedés, bérek közti eltérés, légszennyezettség, bűnözés, külvárosi szegénység). A fejlődő óriásvárosoknak biztosítaniuk kell a hozzáférést a tiszta ivóvízhez, az elektromossághoz, az oktatáshoz és munkahelyekhez és egyéb, a társadalmi jóllétet biztosító szolgáltatásokhoz. Afrika elindult ugyan az urbanizáció útján, ám a gyenge kormányzás és a korrupció hatalmas gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat hozhat a kontinensen kialakuló óriásvárosok számára.