Óriásvárosok – monstrumok, ahol élünk

Teljes gőzzel dübörög a globális urbanizáció. Az elmúlt 100 év rendkívüli változásokat hozott a városi élet fogalmát illetően. A múltban városban élni ritka dolog volt: 1900-ben a világ lakosságának mindössze 15%-a lakott városnak minősülő településeken. Mindazonáltal a változó fogyasztói szokások igen jelentős emelkedéshez vezettek, s 2008-ra bolygónk populációjának fele már városban élt. A folyamat pedig egyre gyorsul.

Az óriásvárosok mindig is jelentős szerepet játszottak a a cégek szempontjából, hiszen ezeken a helyeken tudtak leginkább koncentrálódni a lehetőségek a bevételt, a jólétet és a befektetéseket illetően. Ugyanakkor a „fejlődésnek” óriási ára van: az extrém környezetszennyezés, az ellehetetlenülő közlekedés egyre komolyabb nyomást jelent az óriásvárosok számára.

Óriásvárosok a világban

A világ 33 óriásvárosából 26 fejlődő országokban található. Ez a tény önmagában is rámutat arra, hogy a jövőben a fejlődő országok fogják dominálni az óriásváros-szcenáriót. Jelenleg az ázsiai csendes-óceáni térség rendelkezik a legtöbb óriásvárossal: 33 óriásvárosból 19 itt helyezkedik el. Kína és India a regionális és globális vezetők: előbbiben 6, utóbbiban 4 óriásvárost találunk.

2030-ra Jakarta átveszi a vezetést a jelenleg a világ legnagyobb populációval bíró Tokiótól: 11 év múlva az indonéz fővárosban 35,6 millióan fognak élni.

Népességnövekedés tekintetében az afrikai óriásvárosok fognak az élre kerülni. Afrika az utolsó kontinens, amely átesik az urbanizáción, s a 2017–2030-as időszak alatt itt várható a legnagyobb abszolút növekedés, amelynek során Kairó és Lagos mellett Dar es-Salaam és Luanda is megjelenik óriásvárosként.

A fejlődő országokban tapasztalható népességnövekedés és gazdasági fejlődés ellenére a fejlett óriásvárosok továbbra is vezető pozíciót töltenek majd be mind gazdasági, mind a fogyasztók egyre jobb vagyoni helyzetét illetően a 2030-ig tartó időszak során. Ugyanakkor az elöregedés várhatóan számos kelet-ázsiai óriásvárosban jelent majd problémát a vizsgált időszak alatt (is). A 65 évnél idősebb lakosok arányának növekedése elsősorban olyan városokat érint majd, mint Szöul, Peking vagy Sanghaj.

A jövő óriásvárosai

A leendő óriásvárosok számos kihívás előtt állnak, s ez különösen igaz a fejlődő országokban lévőkre: fejleszteni kell az infrastruktúrát, valamint munkahelyeket és lakóhelyeket kell teremteni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a túlnépesedés, a bűnözés elterjedése és a túlzott forgalomsűrűség. 2017 és 2030 között várhatóan hat új város – Bogota, Chennai, Luanda, Dar er-Salaam és Bagdad – csatlakozik az óriásvárosok köréhez. Közülük öt fejlődő országokban található.

Konklúzió

Az óriásvárosok olyan urbánus fogyasztói piacok, amelyek elképesztő mennyiségű üzleti potenciált képesek koncentrálni. A világ egyes óriásvárosai olyan nagyok, hogy teljesen aránytalan mértékű nemzeti gazdasági dominancia jellemzi őket, akár egy viszonylag kisebb földrajzi területen is. 2017-ben például Thaiföld GDP-jének több mint a fele Bangkokból származott annak ellenére, hogy a város mindössze a teljes thai területek 1,5 százalékát teszi ki.

Az óriásvárosok súlya továbbra is nőni fog, mivel ezek válhatnak a jövő megalopoliszaivá 50–100 milliós populációjukkal. Ahhoz, hogy az óriásvárosok képesek legyenek fenntartható növekedésre, kénytelenek lesznek felvenni a harcot a tipikus városi problémákkal (közlekedés, bérek közti eltérés, légszennyezettség, bűnözés, külvárosi szegénység). A fejlődő óriásvárosoknak biztosítaniuk kell a hozzáférést a tiszta ivóvízhez, az elektromossághoz, az oktatáshoz és munkahelyekhez és egyéb, a társadalmi jóllétet biztosító szolgáltatásokhoz. Afrika elindult ugyan az urbanizáció útján, ám a gyenge kormányzás és a korrupció hatalmas gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat hozhat a kontinensen kialakuló óriásvárosok számára.