Óriási készpénzmennyiség forog a gazdaságban

Január első napján 425 millió bankjegy és másfél milliárd érme forgott idehaza – olvasható a magyaridok.hu-n.

Akár százmilliárdos összegre is szert tehetne a kormányzat, ha olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek nyomán csökkenne a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Az év elején 425 millió bankjegy és másfél milliárd darab érme forgott a magyar gazdaságban, több mint négyezermilliárd forint értékben. Szakmai vélemény szerint adócsökkentés is kellene ahhoz, hogy mind többen intézzék átutalással a kifizetéseiket, a boltokat pedig állami támogatás ösztönözhetné bankkártyaterminálok beszerelésére. A készpénz visszaszorítása szűkíthetné a feketézők mozgásterét, de a korrupció elleni harcban is javítaná az állam pozícióit.

Komoly erőket mozgósít a kormányzat a feketézés letöréséért, és egyes friss felmérések szerint az illegális zóna zsugorodott is az utóbbi időkben. Szakmai tapasztalatok ugyanakkor arról szólnak: minél több készpénz forog a gazdaságban, annál nagyobb a tér a feketekereskedelem előtt. A bankjegyek útját – ellentétben például a banki tranzakciókkal – ugyanis nehéz nyomon követni.

A legfrissebb adatok arról árulkodnak, hogy az utóbbi években igencsak megugrott a hazai készpénzállomány. A Magyar Nemzeti Bank lapunkat arról tájékoztatta, hogy január 1-jén pontosan 425 millió darab bankjegy volt kereskedelmi forgalomban, amihez 1,5 milliárd darab érme társult. Vagyis nagyjából kétmilliárd darab különféle címletű és formátumú pénz lapult az esztendő első napján a polgárok tárcájában, a cégek kasszáiban, a párnacihákban és más helyeken. Az év elejei készpénzállomány értéke hétköznapi léptékkel nehezen értelmezhető: a forgalomban lévő bankjegyek együttes értéke túllépte a 4200 milliárd forintot, az érmék pedig majdnem hatvanmil­liárd forintos summát adtak ki. A ja­nuár elsején használt készpénz így szinte pontosan 4300 milliárd forintos értéket képviselt. Ehhez képest három évvel ezelőtt, 2013-ban még csupán 2700 milliárd forintnyi bankjegy és érme forgott a gazdaságban, az évtized első napján, 2010. január elsején pedig 2165 milliárd. Mindez azt is jelenti egyben, hogy hat év leforgása alatt a duplájára nőtt a készpénz mennyisége.

– A forgalomban lévő készpénz mennyiségének érdemi csökkentése óriási megtakarítást hozhat – ezt már Lőcsei Tamás, a PwC adótanácsadó cég magyarországi partnere mondta érdeklődésünkre. A szakember felidézte, hogy egyes számítások szerint évente hatmilliárd forintot is spórolhatna az állam csupán azzal, ha minden nyugdíjasnak bankszámlára utalná a havi összegeket. De még nagyobb bevétel származhatna a feketegazdaság zsugorodásából.

– A készpénzes fizetések számának nagyarányú csökkentése többet hozhatna akár az online pénztárgépek rendszerbe állításával elért tételnél is – vélekedett a szakértő. Az pedig nem csekély, egyes becslések 100-150 milliárd forint közötti összegeket emlegetnek az új típusú kasszák eredményeit illetően. Ezeken felül jelentkeznének még azok a megtakarítások, amelyek abból adódnának, hogy nem kell a rengeteg készpénzzel foglalkozni. Gondoskodni kell ugyanis a bankjegyek és érmék szállításáról, rendszerezéséről, tárolásáról és őrzéséről, alkalomadtán pedig – az elhasználódás miatt – a csere is szóba jön.

Lőcsei Tamás szerint a döntéshozók többféle lehetőség közül választhatnak, ha a bankjegyek és az érmék számát szeretnék csökkenteni. Megoldás lehet például, ha az állam csak elektronikus megoldásokat alkalmaz a pénzügyeiben: az egyes közszervezetek és az állami vállalatok nem használnának készpénzt sem az egymás közötti ügyleteikben, sem akkor, ha a lakosságnak vagy privát cégeknek fizetnek ki bizonyos összegeket.

– Szükség lenne arra is, hogy a bankkártyahasználat a magánviszonyokban gyakoribbá váljon – folytatta a szakember. Ennek az lenne a fő feltétele, hogy a mostaninál jóval több boltban elfogadják a plasztiklapokat, vagyis számos helyen szerezzenek be a bankkártyák leolvasásához szükséges POS-terminált. – Az állam például a banki közterhek, így a bank­adó vagy a tranzakciós illeték csökkentésével ösztönözhetné a pénzintézeteket a terminálok telepítésére – vélte a szakember, majd hozzátette: az üzleteket, boltokat pedig támogatással segíthetnék a fejlesztésekben. A dotáció­hoz akár uniós forrást is felhasználhatna a kormányzat.

Lényeges szempont mindezeken túl, hogy – a tapasztalat szerint – a készpénz a feketézés mellett a korrupciónak is alapvető eleme. Az illegális előnyök ígérése, teljesítése sok esetben bankjegyek átadásával történik. Ha a gazdaságban kevesebb a készpénz, akkor a vesztegetésnek is kisebb tere marad. Jakubász Tamás, magyaridok.hu)