Új fejlesztés segíthet a növénytermesztőknek a klímaváltozás ellen
Valós időben követnék nyomon a növények cukorszintjét a svéd tudósok. A Linköping Egyetem kutatói olyan bioszenzorokat fejlesztettek ki, amelyek képesek valós időben mérni a cukorszintet a növényi szövetek mélyén.
A Linköping Egyetem kutatói olyan bioszenzorokat fejlesztettek ki, amelyekkel lehetővé vált a növényi szövetek mélyén a cukorszintek mérése. A tudósok szerint a szenzoroktól származó információk segíthetnek a gazdáknak abban, hogy a klímaváltozáshoz igazítsák a növénytermesztésüket – írta meg a Future Farming. A szenzorok olyan organikus elektrokémiai tranzisztorokra épülnek, amelyeket be lehet ültetni a növényekbe. Az egyetem kutatói szerint az érzékelők akár két napon keresztül is folyamatosan, valós időben mérhetik a növények cukorszintjét. Az így szerzett információk pedig a növekedéshez és más biológiai folyamatokhoz kapcsolódhatnak.
A szenzorok most még csak alapvető növénytudományi kutatásokra használhatóak, de a jövőben már arra is alkalmasak lesznek, hogy a gazdák optimalizálják velük a termelésüket, vagy hogy a növények minőségét ellenőrizzék. Hosszú távon arra is használhatjuk majd az érzékelőket, hogy nem optimális körülmények között termeljünk új fajta növényeket a segítségükkel
– mondta Eleni Stavrinidou, a Linköping Egyetem Természettudományi és Technológiai Tanszéke Szerves Elektronikai Laboratóriumának docense.
A kutatók szerint azok a mechanizmusok, amelyekkel a növények az anyagcseréjüket szabályozzák, illetve hogy a cukorszintek változásai hogyan befolyásolja a növekedésüket most még nagyjából ismeretlenek. A korábbi kísérletek jellemzően olyan módszereket alkalmaztak, amelyek a növény részeinek eltávolításán alapultak. A kutatók által kifejlesztett szenzorral azonban a növények károsítása nélkül lehet információkhoz jutni, amelyek remélhetőleg közelebb viszik majd az emberiséget a növényi anyagcsere megértéséhez.
A fák cukorszintjében olyan eltéréseket találtuk, amelyet korábban még senki sem figyelt meg. A jövőbeni tanulmányok arra összpontosítanak, hogy megértsék, hogyan változnak a növények cukorszintjei, amikor a növények stressz alatt vannak– mondta Eleni Stavrinidou. (agrarszektor.hu, Szedlák Levente)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >