Jövőre három és fél-négy százalékos növekedés jöhet

A nyári, 7 százalékos visszaesést jelző várakozását 6,4 százalékra javította az Európai Bizottság (EB) – derült ki a bizottság őszi jelentéséből. A jövő évi bruttó hazai termék (GDP) növekedését viszont 4,9 százalékról 4 százalékra rontotta, valamint immár a 2022-es prognózist is közölte, amely szerint 4,5 százalékkal bővülhet a GDP. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaság kérdésére elmondta:

a most frissített előrejelzésük hasonló makropályát mutat, mint a bizottságé, és közel azonos a kormány nemrég frissített prognózisával is.
A harmadik negyedévben 5,6 százalékkal csökkenhetett a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, ami a járvány által leginkább sújtott április–júniusi időszakhoz viszonyítottan 7,2 százalékkal magasabb GDP-t jelez.

A fokozódó járványhelyzet miatt a negyedik negyedév rosszabbul sikerülhet, mint a július–szeptemberi időszak, negyedéves alapon 2 százalékkal mérséklődhet a gazdasági teljesítmény, ami az előző évhez képest 8,2 százalékos csökkenés lenne. Az év végére a turizmus kiesése miatt fordulhat negatívba a gazdasági teljesítmény:

6,5 százalékos GDP-visszaesést várnak, amit jövőre 4 százalékos növekedés követhet.
Idén 6-6,5 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék, jövőre 3,5-4 százalék lehet a növekedés, a gazdaság teljesítménye 2022 első fél évére érheti el a válság előtti szintjét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter múlt hét pénteken egy konferencián.

Török Zoltán szintén 2022-re teszi a válság előtti gazdasági teljesítmény elérését.
A következő két-három negyedévre még biztosan rányomja a bélyegét a koronavírus. A tavaszi gazdaságvédelmi intézkedések hatékonyan enyhítették a károkat, a többször is belengetett, szeptember végére ígért őszi akcióterv azonban egyelőre nem érkezett meg. Voltak lépések, ezek azonban eltörpülnek a tavaszi csomaghoz képest. Török Zoltán szerint égető szükség lenne a gazdaságélénkítésre, a lakosság és a cégek jövedelemkiesését kellene pótolni, akár a magasabb deficit és adósság árán is.

A prociklikus ágazatok – járműgyártás, légi közlekedés, turizmus – előtérbe helyezése miatt lehetett tetemes (13,6 százalékos) a második negyedéves visszaesés Magyarországon – mutatott rá a bizottság elemzése. Az ipari termelés augusztusra megközelítette az egy évvel korábbi szintet, és a foglalkoztatottság is kedvezően alakult. A második vírushullám azonban erőteljesen sújtja Magyarországot, és a bérkiegészítési program lejárata sem kedvez a munkaerőpiacnak, így a negyedik negyedévben megtorpanhat a talpra állás. A bizottság dokumentuma aláhúzta: a következő évek erőteljes növekedése az egészségügyi korlátozások feloldása után felpörgő lakossági fogyasztásnak lesz köszönhető. A beruházások viszont csak késleltetve indulhatnak újra. Az EB elemzése rávilágított: a forint közelmúltban megfigyelt leértékelődése kedvezett az exportnak és a költséghatékonyságnak. (vg.hu, Ráski Péter)