Operatív idők – X. Zsendülés Kertészeti Konferencia

Szerző: Szalai László Dátum: 2025. 04. 28. 22:18

A tavasz beköszöntével nem csupán a természet, hanem a kertészek is „zsendülnek”. Idén február 27–28-án immár tizedszer gyűlt össze a szakma Szegeden, hogy a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület szervezésében a Zsendülés konferencián áttekintsék az ágazat helyzetét. Az EU Központi Agrárpolitikájának elindult új ciklusa a tészeket és operatív programjaikat állította középpontba.

A cikk a Trade magazin 2025/5. lapszámában olvasható.

Elsőként Rácz József, Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a konferencia nyitányaként dr. Nagy István agrárminiszter lépett a mikrofonhoz.

Hangsúlyozta: úgy újult meg a kertészeti ágazat, hogy arra minden szereplő büszke lehet. Jól prosperáló, kiválóan szervezett, a kiskereskedelembe utat találó szektorrá vált. Ennek kulcsa a technológiai fejlesztésen túl az volt, hogy a termelők összefogtak, együttműködésre léptek.

Magyarország agrárminisztere jubileumi oklevelet adományozott a Kert-Ész Klub Magyarország Egyesület részére a 10. Zsendülés Kertészeti Konferencia megszervezése alkalmából. A díjat Rácz József, a Klub elnöke vette át

Dr. Nagy István
agrárminiszter

A kormány szándékai szerint az áfa visszatérítése fogyasztásélénkítést, eladásösztönzést hoz. A mód, ahogy ezt a visszatérítést adják, megakadályozza, hogy a kereskedelem lenyelje a keletkező hasznot.

– A kertészet továbbra is kiemelt helyzetben van a támogatások kiírásánál – biztosította az egybegyűlteket. – A pályázatoknál a digitalizáció, az üvegházak létrehozása és a termelői összefogások támogatása áll a fókuszban. Az öntözött területek növelése szintén prioritás, csakúgy, mint a generációváltás elősegítése, a gazdaság átadásának támogatása.

Dr. Pogátsa Zoltán
közgazdász

Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász következett, aki szerint a véleménybuborékok korában azoknak sincs igazuk, akik az aranykorban hisznek, és azoknak sem, akik szerint folyamatosan a szakadék szélén tántorgunk. Sorra vette a magyar gazdaság mutatóit, melyek közül vannak aggasztók, és kevésbé aggasztók.

– Nagyon hiányoznak az EU-ból érkező pénzek, amelyek korábban a GDP 6-10%-át tették ki – jelentette ki. – Masszívan megérné teljesíteni az EU kéréseit, hogy ehhez a pénzhez hozzájussunk.

Baja Sándor
ügyvezető igazgató
Randstad Hungary

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója bevezetésképpen elmondta: tavaly Magyarországon 20%-kal csökkent a kölcsönzött munkaerő iránti kereslet. Friss felmérésük alapján az élelmiszeriparra a „nem veszünk fel, aki elmegy, pótoljuk” hozzáállás a legjellemzőbb.

– A toborzás során a két legfontosabb probléma az irreális fizetési elvárások és a hiányos szakmai tudás, tapasztalat – állapította meg. – A magyarok 45%-a 20%-nál több fizetésemelést szeretne kapni! Ennek semmi realitása.

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői az előadókon kívül Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkára, Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke, dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Szakmaközi Szervezet elnöke, Gubacsi Zoltán, a Délplant Kft. ügyvezetője és Csizmadi Imre, a NAK kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke voltak.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az ágazat inkább a termékkör áfa csökkentésében lenne érdekelt, mert ennek piactisztító hatása is lenne. Az sem jelenthető ki egyértelmű igazságként, hogy a kereskedők lenyelnék az áfacsökkentést, hiszen a verseny közöttük is nagyon éles.

Szóba került az egyszerűsített foglalkoztatás is. A kertészek megnyugvással fogadták, hogy a 120 naphoz hozzátett a kormány még 90-et, ugyanakkor a küldő országok listájának szűkülése továbbra is probléma. Ráadásul a plusz 90 napnál nagyobb a közteher is.

Az ágazat inkább a termékkör áfacsökkentésében lenne érdekelt, hangzott el az első kerekasztal-beszélgetésen

Külföldi példák

Peter Maes
director transformation
Koppert BV

A konferencia egy európai kitekintéssel folytatódott. Peter Maes, director transformation a holland Koppert BV képviseletében, azokat a változásokat tekintette át, amelyeket a holland kertészek hajtottak végre versenyképességük megőrzése érdekében. Új platformjuk 4 kulcstémára fókuszál: energia, növényvédelem, víz és öntözés, valamint munkaerő. A vezetőség a termelők pilot projektjeit koordinálja, majd a tapasztalatokat kicserélik. Így például a növényvédő szerek használatát 70%-kal tudták visszaszorítani.

– 2023–2027 között az Európai Unió rendeleti úton drasztikusan lecsökkenti a felhasználható növényvédelmi szerek számát, mintegy felére. Erre Magyarországon is fel kell készíteni a termelőket. Ez csak összefogással lehetséges! – figyelmeztetett Peter Maes.

Willem Rodenburg
public affairs manager
GroetenFruit Huis

Willem Rodenburg, a 270 tagot tömörítő holland GroetenFruit Huis public affairs managereként lépett a mikrofon elé, és áttekintette az Európai Unió belső piacát zöldség-gyümölcs szempontjából. A kereskedelemben az árak lassan kúsznak felfelé (kilogrammra vetítve 2015 óta 1,5 euróval nőttek átlagban), miközben a kereslet stabil maradt. Egyre fontosabb a hozzáadott érték, előtérbe kerülnek a kényelmi szempontok, a konyhakész termékek. De így az előállítási költség is emelkedik.

– Továbbra is kommunikálnunk kell, hogy egészséges alternatívákat kínálunk – emelte ki. – Meg kell erősíteni a termelőket és fokozni a biológiai szerek használatát. Ki kell elégíteni a fogyasztók növekvő információigényét. Nyugat-Európában túl sok információ van a termékeken, amelyek már nem segítik a fogyasztók tájékozódását. Ezért az Európai Unió az egyszerűsítésén és egységesítésén dolgozik, hogy a környezeti lábnyom átlátható és követhető legyen.

Ezután Izlandról jelentkezett be az internet segítségével Knútur Friðheimar, a Friðheimar Kertészet tulajdonosa, hogy egy üvegházas termelő mindennapjaiba nyújtson betekintést.

Feleségével 30 éve foglalkoznak Izlandon paradicsomtermesztéssel: ennek történetét mesélte el. 11 ezer négyzetméteren termelnek, főként paradicsomot. Zöld energiára támaszkodnak: termálvízzel fűtik az üvegházakat, és az áram is zöld forrásból érkezik. Természetes növényvédelmi szereket használnak. A farmra építettek egy turisztikai lábat, ami most már jóval nagyobb bevételt generál, mint a kertészet: a 12 millió eurós forgalmuk immár kétharmada ebből jön.

A magyar kertészek sok mindent csinálnak jól, csak nem mindig tudnak róla jól kommunikálni, állapították meg a második kerekasztal-beszélgetésen

A nap második kerekasztal-beszélgetésén az előadókhoz Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője és Nemes Nagy János, a Nemeskert Kft. ügyvezetője csatlakozott. Ők magyar oldalról hozzáfűzték: nálunk a kereskedelem részéről az egyenletes ellátás, a stabil minőség és a csomagolás az elsődleges elvárás. A legnagyobb probléma a munkaerő minősége és ennek költsége. A másik a gazdasági kényszerhelyzet, viszont ebből születnek a kreatív megoldások.

A magyar kertészek sok mindent csinálnak jól, csak nem mindig tudnak róla jól kommunikálni, hangzott el. Pedig ez előbb-utóbb elvárás lesz a láncok részéről.

Elhajtott a zöldség a gyümölcs mellett

Turcsán Tünde
ügyvezető igazgató
YouGov

A délután Turcsán Tündének, a YouGov ügyvezető igazgatójának piaci áttekintésével indult. Összességében a háztartások igyekeznek kevesebbet költeni, csak a legszükségesebbeket megvenni – lehetőleg akciókban. Erősödött az árak ellenőrzése, alacsonyan igyekeznek tartani a vásárlás végösszegét.

A zöldség-gyümölcs kategóriában is a diszkontok aránya nő, miközben a piaci árusítóhelyek két számjegyű volumencsökkenést szenvedtek el. A kosárból 11-12%-ot tesz ki a termékkör. Mennyiségi eladásokban jó hír, hogy megállt a 2019 óta érzékelhető negatív trend.

Zöldségeken belül legnagyobb mennyiségben a burgonyát, a paradicsomot és a paprikát vásárolják a háztartások, a gyümölcsöknél ugyanennek a toplistának az élén a banán áll, amelyet az alma és a szőlő követ. Az almánál volt a legnagyobb, 30%-os árnövekedés 2022 óta. Generációs különbségek is kimutathatók: a fiatalok kevesebbet költenek a termékkörre.

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeb

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Szakmaközi Szervezet elnöke az ágazat elmúlt 10 évéről beszélt, amikor is – a kormányzati szándékkal ellentétben – az ágazat nem fejlődött az elvárt mértékben. A külkereskedelmi egyenleg plusz 100-150 ezer tonnáról mínusz 100-150 tonnára esett – ez mínusz 50 milliárd forint értékben. A hajtató kertészeknek kiugróan nőttek a terméshozamai, mivel fejlesztették a technológiát, viszont a gyümölcskertészeknél ez a fejlődés nem történt meg. A tészek súlya a termőterületen csökkent, ami mögött koncentrálódás van: a kibocsátott volumenben az arányuk nő, most körülbelül 24%.

– A piac tőlünk függetlenül létezik. Ha nem vagyunk sikeresek, akkor nem a piaccal, hanem a hatékonysággal és a szervezettséggel van a probléma – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc.

Kertészetektől a kosarakig

Makránszky
Melinda
stratégiai beszerző
Auchan Magyarország

Makránszky Melinda, az Auchan Magyarország stratégiai beszerzője (zöldség-gyümölcs) az Auchan expanziós terveiről beszélt.

Az Auchan víziója 2035-ig, hogy vonzóvá és elérhetővé tegyék az egészséges és környezetbarát termékeiket. Középtávon, 2027-ig az üzletek számának növelését tűzték ki prioritásnak, akár új formátumokban is gondolkozva kerülnének közelebb a fogyasztókhoz. Vizsgálják a franchise és a b2b lehetőségeit is.

Klímatervük megvalósításában szeretnének együttműködni a termelőkkel. Most mérik fel a partnereik szintjét fenntarthatóság szempontjából. Jelenleg 52%-ban közvetlenül vásárolják a zöldség-gyümölcs termékeket a termelőktől, ezt az arányt növelni szeretnék.

A konferencia ezen szakaszát az igazán népes harmadik kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek az előadókon kívül tagja volt Lengyel Tamás, a Garten Kft. ügyvezető igazgatója, Ujszászi Zoltán, a Tisza – COOP Zrt. zöldség-gyümölcs vezető beszerzője, Feczák Tamás, a Hódkertész Kft. ügyvezetője, Ecsedi István, az Élelmiszerbiztonsági Főosztály, Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője, Bozány Gábor, a Budapesti Nagybani Piac műszaki igazgatója, dr. Kálmán András, a Délalföldi Kertészek Szövetkezete külkereskedője, valamint Katona József sourcing fruit and vegetable international, az ASPIAG Austria-SPAR-International AG képviseletében.

Szó esett a kormány által felállított új ellenőrző hivatal, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság működéséről, amely, mint elhangzott, a kereskedelmet ellenőrzi, a termelőket és előállítókat továbbra is a NÉBIH. Az NKFH fő célja a fogyasztói jogok még hatékonyabb érvényesítése, emellett az élelmiszer-biztonság garantálása és a fogyasztói árak elemzése, nyomon követése.

A kormányzat és a láncok elvárásai az ágazat felé egyaránt szóba kerültek a harmadik kerekasztal-beszélgetésen

A digitalizálódás a beszállításoknál nagy segítség. Akár 100%-os megrendelésteljesítést is el lehet érni, de ehhez folyamatosan nyomon kell követni a termék útját a vásárlóig. A beszállítóknak a rendszer előrejelzéseket is tud küldeni a várható megrendelésekről. Az AI legtöbb láncnál szervezeti szinten még gyerekcipőben jár, de a fogyasztók felé jobb a helyzet: több bolt is elindult például az automata üzletekkel.

A szakmai programot Krizsó Szilvia műsorvezető, motivációs előadó és dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író beszélgetése zárta.

Onnan indultak el, hogy az üzleti életben (is) el kell hitetni: sikeres vagyok. De céljaink kitűzésekor reális önismeretre kell támaszkodni. Ennek őszinteségen kell alapulnia. Ezután jöhet az önelfogadás, az önbecsülés, majd az önbizalom, ami végül az önazonosság ahhoz vezet, és hiteles önkifejezéshez.

Almási Kitti Elvarratlan szálak címmel írt egy könyvet arról, hogyan dolgozzuk fel a traumákat, hogyan vegyük észre életünk elvarratlan szálait. Ezt instant nem lehet megoldani, az önismereti folyamat hosszabb és fájdalmasabb. Szembesülni kell saját hibáinkkal, és az elutasítás esélye is visszatartó tényező. Nem arra kell törekedni, hogy nekünk legyen igazunk, hanem hogy megértsük egymás álláspontját – az üzleti életben is.

A napot borkóstoló és gálavacsora zárta.

Operatív programok határon innen és túl

A péntek a TÉSZ-ek napja volt, amikor elsősorban az operatív programok kerültek górcső alá.

Nagypéter Sándor
elnök
Délalföldi Kertészek
Szövetkezete

Első előadóként Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke arról beszélt, hogy a 2023-tól 2029-ig tartó periódus a tészek kibontakozásának ideje lehet, hiszen az EU-s forrásokon kívül a nemzeti kiegészítő támogatások is segítenek a kapacitásbővítésben, a technológiai és digitális fejlesztésekben.

A Délkertész benyújtott 7 éves operatív programjának költségvetése 31 milliárd forint, ennek 70%-a környezetvédelmi és klímacélok szolgáló beavatkozás. Kutatás-fejlesztésre 3,8% jut ebből az összegből.

– Programunkban több célt is megfogalmaztunk. Szeretnénk egy szaktanácsadói rendszert kialakítani, és egységes technológiát bevezetni. Élelmiszer-biztonság terén rendszereikkel teljesíteni a kiskereskedelem elvárásait. Környezetvédelmi és klímacéljaink között szerepel a biológiai növényvédelem, a rezisztens vetőmagok, oltott palánták arányának növelése, mikrobiológiai készítmények és környezetkímélő termesztési módok alkalmazása. Fajtatechnológiai kísérleteket folytatunk, létrehoztunk egy kísérleti kertet is. A kereskedelemben nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a termékpromóciókra, a fogyasztás ösztönzésére – sorolta Nagypéter Sándor.

A holland TÉSZ-ekkel Willem Rodenburg public affairs manager ismertette meg az érdeklődőket a GroetenFruit Huis Dutch Produce Association (DPA) képviseletében.

A DPA-nak 11 tész a tagja. Ezzel a holland zöldség-gyümölcs termelés 75%-át képviselik. Fejlődésük nekik sem volt göröngyöktől mentes, a sok bürokratikus teher és a váltakozó szabályozások miatt. Tavaly májustól a holland kormány új szabályozást vezetett be. A tészek ekkor összeültek, és megbeszélték, hogyan érjék el az operatív programok céljait. 2024 októberben aztán nyilvánosságra hozták a saját operatív programjaikat, 2025. januártól elindultak a kifizetések.

Programjaik 5-7 év időtartamúak, és 40%-ban környezetvédelmi célok elérését szolgálják. Az operatív programok 70%-a befektetésre kerül. Kutatás-fejlesztésre 2,5% áll rendelkezésre, ami több mint korábban.

Ing. Peter Turlík
ügyvezető
Ovocinárske družstvo
Bonum

Ing. Peter Turlík, az Ovocinárske družstvo Bonum ügyvezetője Szlovákiából a 2002-ben alakult gyümölcstermelő szövetkezetüket mutatta be. A Bonumnak ma már 17 tagja van, főként almát termesztenek. Árbevételük 28 millió euró. Tavaly osztrákok is csatlakoztak hozzájuk, így nemzetközivé váltak, amivel új forrásokhoz juthatnak. A termés 90%-át a szlovák kiskereskedelemben adják el.

Peter Turlík a jövő kihívásai között három fő tényezőt említett meg: az időjárást, amely miatt minél hamarabb szárazságtűrő fajtákat kell meghonosítaniuk Szlovákiában, a magas munkaerőköltségeket, harmadrészt pedig annak következetes kommunikálását a kereskedelem felé, hogy ők nem az olcsóságra törekednek, hanem jó minőségű, helyi termékeket kínálnak, ennek megfelelő áron.

A kerekasztal-beszélgetésen, amelynek résztvevői voltak az előadókon kívül Albert Wassink, a Rijksdienst voor Ondernemend Nederland (RVO) tanácsadója, Ondrej Kardelis, a szlovákiai Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség munkatársa, valamint Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztály vezetője, az operatív programok gyakorlati kérdéseit járták körül. Szóba került például, hogy mennyire folynak bele a tagok az operatív program megalkotásába, valamint hogyan priorizálják közöttük az elnyert forrásokat nálunk, illetve a két külhoni rendszerben. A résztvevők összehasonlították, melyik országban hogyan ellenőrzik a tagokat, és hogyan szankcionálják az esetleges szabályszegőket.

Ki fizeti a kertészt?

Bittsánszky
Márton
agrárpiaci főosztályvezető
Agrárminisztérium

A kávészünet után, első eladóként Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályának vezetője kapott szót, aki a benyújtott operatív programokról szólva ismertette a beavatkozástípusokat, és kiemelte, mennyire fontos, hogy a TÉSZ-ek a célkitűzések megfogalmazásánál pontos indoklással szolgáljanak.

Összesen 42 operatív programot nyújtottak be, a 2025. évi referencia-árbevétel 100 milliárd forint. A termelői szervezetek március 20-ig küldhetik be az éves kifizetés iránti kérelmüket.

A pályázat ellenőrzésekor a szervezetnek olyan tényezőket kell igazolnia, mint például a demokratikus működés, a működési alapra vonatkozó szabályok megléte, a piaci árak észszerűsége, indokoltsága, a környezet- és klímavédelmi célok, vagy a képzések, szaktanácsadás és kutatás.

Albert Wassink
tanácsadó
Rijksdienst voor
Ondernemend Nederland

Albert Wassink, a Rijksdienst voor Ondernemend Nederland (RVO) tanácsadója a holland rendszert próbálta elmagyarázni a résztvevőknek – ami saját szavai szerint sem könnyű feladat.

Hollandiában különbséget tesznek a többéves operatív programok és azok részletesebb, éves lebontása között – utóbbiak képezik az aktuális pénzügyi támogatás odaítélésének alapját.

Első lépésként a tész megírja a saját programját, amelynek kiindulópontját egy SWOT-elemzés és egy világos jövőkép megfogalmazása jelenti. Kiválasztják a legjobb célkitűzéseket, és ezekhez egy-egy konkrét intervenciót kapcsolnak. Például: napelem-telepítés a klímavédelemhez. Ezekből áll össze a több éven át ívelő program, ami felkerül egy informatikai platformra. Ezt értékeli a kifizető ügynökség. Jóváhagyás után a kért összeg 80%-a azonnal megérkezik. A projekt végén egy végső kifizetésre kerül sor, szigorú audittal.

Ondrej Kardelis
munkatárs
Mezőgazdasági Kifizetési
Ügynökség (Szlovákia)

Ondrej Kardelis, a szlovákiai Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség munkatársa elmondta, hogy Szlovákiában be kell nyújtani egy kérvényt, amit aztán a minisztérium elfogad. Utána be kell adni a kérelmet kifizetésre. Minimum 5 tag és minimum 500 000 euró az alsó határ. A tagok legalább 40%-ának szavazatát kell egy-egy projekt mögé állítani.

– Sokféle intervenció létezik, a jogszabály is komplex, ráadásul szektoronként más a szabályozás. Mindez nagy kihívás a szlovák tészeknek – jegyezte meg Ondrej Kardelis.

A nap utolsó kerekasztalját az előadókon kívül Angyal László, a Magyar Államkincstár Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztályának vezetője és Ujvári Aranka, a Magyar Zöldség-Gyümölcs TÉSZ-ek és Kereskedők Egyesületének elnökségi tagja „ülte körül”. A téma mi is lehetett volna más, mint a kifizetések.

A beszélgetők összehasonlították, melyik országban mi az az összeghatár, ami alatt egyszerűsödik a pályázat, illetve hogyan igazolható az ajánlattevők függetlensége, alkalmassága. Előbbire a válasz: minden országban más a szabályozás, míg például Hollandiában 25 ezer euró alatt egy árajánlat is elég, addig Magyarországon ugyanez az értékhatár 1000 euró. A függetlenséget a hatóságok elsősorban az interneten fellelhető adatbázisban ellenőrzik, az alkalmasság pedig főként a tészek „felelőssége”. Több területen is egységköltség van érvényben, ami egyszerűsíti a folyamatot, ám az elszámolása már tanulást igényel a tészek részéről.

Összességében a rendszer egyre jobban működik, az adminisztrációnak csökkenő hatása van – ezzel a pozitív üzenettel zárta be idén kapuit a tizedik Zsendülés konferencia. //