Öntözésfejlesztés a Hajdúhátságon
Európai uniós és hazai forrásból vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik a Hajdúhátságon – írja az agroinform.hu.
Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) műszaki igazgatóhelyettese elmondta: a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) fejlesztésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a TIVIZIG konzorciuma több mint 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A Környezet és energiahatékonysági operatív program (Kehop)keretében megvalósuló beruházás eredményeként a Keleti-főcsatorna vizének átvezetésével és visszatartásával javul a térség vízellátása.
Szólláth Tibor: az öntözés elengedhetetlen ahhoz, hogy az agrárium a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket tudjon előállítani (a kép illusztráció) – fotó: Pixabay
A fejlesztésnek köszönhetően a fenntartható vízgazdálkodás mellett lehetővé válik a Debrecentől nyugatra eső kiváló minőségű mezőgazdasági termőföldek öntözése is – tette hozzá. A beruházás során 6200 méter hosszúságú, egy méter átmérőjű gerincvezetéket fektetnek le, beépítenek egy új szivattyút, kettőt pedig felújítanak, és a csővezeték 11 pontján lesz lehetőség a vízkivételre. A munkálatokat 2021 végéig kell befejezni – ismertette a projekt részleteit.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: a 2021-2027 közötti európai uniós pénzügyi ciklus tervezési időszakában olyan, szakmailag megalapozott projekteket kell kidolgozni, amelyek a jóléti és a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás fejlesztését is szolgálják majd.
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari szervezetének elnöke kiemelte: az öntözés elengedhetetlen ahhoz, hogy az agrárium a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket tudjon előállítani. Magyarországon jelenleg a művelhető terület két százalékán, mintegy 80-90 ezer hektáron van lehetőség öntözésre. A következő tíz évben előbb 300 ezer, majd további 100 ezer hektár öntözhetőségét kell fejlesztésekkel megoldani. (agroinform.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >