Önkéntesen hazait

Sok hónapos egyezkedés után végül húsvét előtt mégiscsak aláírták a kereskedők, a termelők és a feldolgozók képviselői a július elsejétől érvényes, etikai kódexnek ismert egyezséget. E szerint az élelmiszer-kereskedőknek 80 százalékban hazai árut kell a polcra rakniuk.Kérdés azonban: mindezzel ki nyer? A kereskedők képviselői még a vita során sokszor elmondták, hogy a fogyasztó vásárlási szokásain erőszakot tenni nem lehet. Mert hiába a temérdek magyar áru, ha a többségnek egyetlen dolog, az ár számít, és ha szükséges, akkor a legrejtettebb zugokból is előkaparják az olcsó külföldit.
A kódex szerint – amelyet a termelők tavaly utcai demonstrációkkal kényszerítettek ki – a kereskedőknek a jelenlegi 70 helyett legalább 80 százalékban hazai élelmiszereket kellene forgalmazniuk. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az aláírási ceremónia előtt elmondta: a világon páratlan, teljes nevén Élelmiszer Termékpálya Kódex azzal a céllal készült, hogy az országban mezőgazdasági termeléssel, élelmiszer-előállítással, élelmiszer-alapanyag vagy késztermék behozatalával és élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozások számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti-etikai normaként szolgáljon.
A miniszter szerint a több hónapig tartó egyeztetésekkel végül is elérték, hogy a szereplők között javuljanak az üzleti bizalmon alapuló kapcsolatok, és növekedjen a hazai boltokban a jó minőségű, biztonsággal fogyasztható hazai termékek részaránya. Ez nem vezethet áremeléshez, már csak azért sem, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben a legtöbb cég kénytelen nyomott áron értékesíteni a termékeit – tette hozzá. Úgy véli, a felek jobban jártak az önkéntesen választott etikai megállapodással, mintha törvényben szabályozták volna a termelők, feldolgozók és kereskedők között vitatott kérdéseket. Ahogy a miniszter elmondta, a törvény hátránya lett volna az is, hogy annak egyes megállapításait Brüsszellel is egyeztetni kellett volna. Egyébként az önkéntes megállapodás a nemzeti termékek védelmében olyan jogi forma, amely nem ellentétes az EU szabad kereskedelmet ösztönző normáival.
A megállapodás részleteiből kiderül, hogy a mezőgazdasági alapcikkek, például zöldségek, gyümölcsök, tojás, hal, valamint a tej és a tőkehúsok csak akkor számítanak magyarnak, ha azokat itt termelték és hazai bejegyzésű cég állította elő. A húsipari készítmények és tejtermékek esetében is alapkövetelmény lesz a magyar nyersanyag-felhasználás, ám az alapanyagokat külföldről is beszerezhetik, ha ez itthon teljes egészében nem megoldható.
A szerződés aláírói egyebek mellett vállalják a 30 napos fizetési határidő betartását is. A kódex szabályainak megszegését az etikai bizottság állapítja meg, s ha szükséges, azzal büntetnék, hogy nyilvánosságra hoznák a szabály megsértésének tényét.
Fontos lehet az is, hogy megállapodtak abban: a fogyasztót nem vezetik félre a reklámokkal a kedvezményekről, akciókról, és a termék valódi értékét nem túlozzák el.
A nagy multinacionális láncok közül az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagjai azonosultak a törekvésekkel. A nem tagok közül a Lidl még nem döntötte el, hogy csatlakozik-e, az Aldi nem nyilatkozott. A CBA pedig kezdettől fogva egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyek a magyar áruk kínálatának bővítését szolgálják. Ugyanakkor kétségesnek látja, hogy sikerül-e a hazai termelőknek, feldolgozóknak feltölteniük a boltokat a 80 százalékos áruszintre.
A termelők képviselői úgy vélik, hogy júliusra lesz elegendő termék. Fontos változásnak tartják azt is, hogy a jövőben a kereskedelmi szervezetek beszerzői nem – összegszerűen meghatározott – keretszerződést kötnek a beszállítóval, hanem termékszinten, tételesen állapodnak meg. Hiszen csak így derülhet ki, hogy képesek-e megtölteni polcaikat magyar áruval. Ha kevés a magyar kínálat, csak akkor jöhet az import.
Az eseményről szóló tudósításokat kommentáló olvasók/vásárlók között sokan vannak azon a véleményen, hogy ezzel csak a pocsék és drága magyar árut, a drágán termelő, agyontámogatott parasztságot segítik, és lehetetlenné akarják tenni azt, hogy az olcsóbb import a boltokba jusson. Mások szerint az emberek, ha fogytán lesz, verekedni fognak az olcsó külföldi portékáért.
Pontosan még nem tudni, hogy milyen hatása lesz az üzletek magyarításának, hány család megélhetését segíti majd, hogy több lesz a boltokban a hazai.