OECD: új alapokon kell újjáépíteni a világgazdaságot
A koronavírus-járványra és drámai következményeire való tekintettel a gazdaság új alapokra helyezett újjáépítését javasolja az OECD a krízishelyzetekkel szembeni ellenállóképesség erősítése érdekében.
Angel Gurria, az OECD főtitkára az online konferencián „azonnali intézkedésekre” szólította fel a kormányokat a járvány által feltárt strukturális hiányosságok kezelésére a gazdasági fellendülésre való felkészülés és a nemzetközi kooperáció erősítése jegyében.
Az OECD a szerdán publikált „Going for Growth 2021: Shaping a Vibrant Recovery” tanulmányában „lendületes fellendülésre” lát lehetőséget abban, hogy a 2020-as krízisév gazdasági visszaesését költségvetési és monetáris intézkedésekkel enyhítették a kormányok, támogatták a gazdálkodó szervezeteket a munkahelyek megőrzésében, a lakosságot jövedelmük megtartásában, valamint soha nem tapasztalt nagyságrendben bevezetett szükségintézkedésekkel védték ki az egészségügyi ellátásra nehezedő terheket és hárították el a társadalmi korlátozások káros szociális következményeit.
Az OECD prognózisa szerint a világgazdaság a 3,4 százalékos tavalyi GDP-csökkenés után az idén 5,6 százalékos növekedést érhet el.
A szerdán publikált tanulmányában az OECD a lendületes fellendüléshez szükséges strukturális gazdaságpolitikai prioritásokra tett javaslatokkal kíván szolgálni a kormányoknak. Kiemelve, hogy a járvány felszínre hozta a világgazdaság strukturális hiányosságait és egyúttal rámutatott a nemzetközi kooperáció erősítésének fontosságára.
Ajánlási csomagjában az OECD ezért első alkalommal a nemzetközi együttműködési prioritásokra helyezi a hangsúlyt, az egészségügy mellett a környezetvédelem, a kereskedelem és az adóztatás terén is.
Az OECD általában is expanzív költségvetési politikát javasol a kormányoknak, például infrastrukturális beruházásokkal, az egészségügyi rendszer fejlesztésével és a szociális ellátási rendszerek reformjával.
A gazdasági fellendülés alapfeltételeit az ellenállóképes, fenntartható strukturális keretek megteremtésében látja az OECD, hangsúlyozva, hogy az ezeken a területeken meglévő hiányosságokat éppen a vírusjárvány tárta fel
Javaslatcsomagjában Magyarországnak az üzleti környezet javítását és a szakképzés erősítését, a munkaerő színvonalának emelését említi meg az OECD a növekedés ütem felgyorsítása feltételeként. A tanulmány szerint Magyarországon az állami beavatkozás mértéke gyengíti a termelékenységet. A Magyarországon elindított strukturális reformfolyamat 2020-ban lelassult, mivel a kormány a járványellenes intézkedésekre összpontosította a figyelmét. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az OECD-ben stagnált az infláció februárban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban februárban…
Tovább olvasom >Az OECD-ben lassult az élelmiszerinfláció januárban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban januárban…
Tovább olvasom >Az OECD-ben az élelmiszerárak növekedése a novemberi 7,1 százalékról 6,7 százalékra lassult decemberben
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban decemberben…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >Évente 35 billió euróra kárt okoz az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásait kutató potsdami PIK Intézet (PIK) tanulmánya szerint…
Tovább olvasom >