OECD: új alapokon kell újjáépíteni a világgazdaságot

Angel Gurria, az OECD főtitkára az online konferencián „azonnali intézkedésekre” szólította fel a kormányokat a járvány által feltárt strukturális hiányosságok kezelésére a gazdasági fellendülésre való felkészülés és a nemzetközi kooperáció erősítése jegyében.

Az OECD a szerdán publikált „Going for Growth 2021: Shaping a Vibrant Recovery” tanulmányában „lendületes fellendülésre” lát lehetőséget abban, hogy a 2020-as krízisév gazdasági visszaesését költségvetési és monetáris intézkedésekkel enyhítették a kormányok, támogatták a gazdálkodó szervezeteket a munkahelyek megőrzésében, a lakosságot jövedelmük megtartásában, valamint soha nem tapasztalt nagyságrendben bevezetett szükségintézkedésekkel védték ki az egészségügyi ellátásra nehezedő terheket és hárították el a társadalmi korlátozások káros szociális következményeit.

Az OECD prognózisa szerint a világgazdaság a 3,4 százalékos tavalyi GDP-csökkenés után az idén 5,6 százalékos növekedést érhet el.

A szerdán publikált tanulmányában az OECD a lendületes fellendüléshez szükséges strukturális gazdaságpolitikai prioritásokra tett javaslatokkal kíván szolgálni a kormányoknak. Kiemelve, hogy a járvány felszínre hozta a világgazdaság strukturális hiányosságait és egyúttal rámutatott a nemzetközi kooperáció erősítésének fontosságára.

Ajánlási csomagjában az OECD ezért első alkalommal a nemzetközi együttműködési prioritásokra helyezi a hangsúlyt, az egészségügy mellett a környezetvédelem, a kereskedelem és az adóztatás terén is.

Az OECD általában is expanzív költségvetési politikát javasol a kormányoknak, például infrastrukturális beruházásokkal, az egészségügyi rendszer fejlesztésével és a szociális ellátási rendszerek reformjával.

A gazdasági fellendülés alapfeltételeit az ellenállóképes, fenntartható strukturális keretek megteremtésében látja az OECD, hangsúlyozva, hogy az ezeken a területeken meglévő hiányosságokat éppen a vírusjárvány tárta fel
Javaslatcsomagjában Magyarországnak az üzleti környezet javítását és a szakképzés erősítését, a munkaerő színvonalának emelését említi meg az OECD a növekedés ütem felgyorsítása feltételeként. A tanulmány szerint Magyarországon az állami beavatkozás mértéke gyengíti a termelékenységet. A Magyarországon elindított strukturális reformfolyamat 2020-ban lelassult, mivel a kormány a járványellenes intézkedésekre összpontosította a figyelmét. (MTI)