Nyolcmilliárd euró fölött a magyar agrárexport
Nyolcmilliárd euró felett alakult tavaly a magyar agrárexport, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig a madárinfluenza jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére, ám a korábbi állapot várhatóan októberre ismét helyreáll – írja az agrarszektor.hu.
Hat év alatt közel 40 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság exportja – mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow megnyitóján Mezőfalván. A magyar agrárium 2010 óta folyamatosan és nagymértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez, az ágazat kibocsátása pedig hat éve növekszik.
A 2016-os év is kiemelkedő volt, az export 8 milliárd euró felett alakult, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig tavaly a madárinfluenza miatt „iszonyú mennyiségű” szárnyast kellett leölni, ami jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére – emlékeztetett Font Sándor. Várhatóan októberre ismét azon a szinten lesz a szárnyas állatállomány, mint a betegség megjelenése előtt volt.
Míg 2010-ben 51 milliárd forintot fordított a kormány – nem uniós költségvetésből – a nehéz helyzetben lévő ágazatok (sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, dohány, tej) támogatására, addig idén már 95 milliárd forintot, jövőre pedig további négymilliárd forinttal többet költenek erre. A magyar agráriumban 217 ezer ember dolgozik, ami 27 százalékkal több, mint 2010-ben, miközben az ágazat jövedelmezősége 42 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Font Sándor fontos kérdésnek nevezte az időjárásnak való kitettség csökkentését, főként a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését, amivel nyolc éve próbálkoznak, de lényegi áttörés még nem történt. A következő kormányzati ciklusra marad, hogy a 200 ezer hektárnyi öntözött területet 400-500 ezerre emeljék, amihez a háttér infrastruktúrát is ki kell építeni.
Precíziós gazdálkodásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, különben nem nő a hatékonyság – emelte ki Harsányi Zsolt, a társrendező Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor hiába a legmodernebb technika, ha nincs, aki kezelje a gépeket, ezért égetően szükséges a szakképzett gépkezelők, gépészmérnökök minél nagyobb számban történő beiskolázása és képzése – tette hozzá.
Az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow rendezvényére május 31-én és június 1-jén kerül sor Mezőfalván. Az eseményen mintegy 120 kiállító van jelen, ahol nemcsak gépbemutatókat tartanak, hanem gépkipróbálásra is lehetőség nyílik. (MTI, agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A komló és a sörárpa termesztésének komoly jövője van Magyarországon
A magyarországi komló- és sörárpa-termesztésnek komoly jövője van, ugyanis az…
Tovább olvasom >Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgasága betegség…
Tovább olvasom >A klímaváltozás és a nem megfelelő fajtahasználat is rontja a cseresznyeágazat helyzetét
Korszerű termesztéstechnológia, hazai vizsgálatok és a gyakorlatban is jól hasznosítható…
Tovább olvasom >További cikkeink
Balaton Fagyija verseny
Idén tizenkettedik alkalommal került sor a Balaton Fagyija versenyre, amely…
Tovább olvasom >Átalakítja működését a Pernod Ricard a szeszesitalok visszaeső eladásai miatt
A francia Pernod Ricard – a világ második legnagyobb nyugati…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával lépne fel a bolti lopások ellen a Trigo
Új, mesterséges intelligencián és számítógépes látáson alapuló megoldással venné fel…
Tovább olvasom >