Nyolcmilliárd euró fölött a magyar agrárexport
Nyolcmilliárd euró felett alakult tavaly a magyar agrárexport, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig a madárinfluenza jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére, ám a korábbi állapot várhatóan októberre ismét helyreáll – írja az agrarszektor.hu.
Hat év alatt közel 40 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság exportja – mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow megnyitóján Mezőfalván. A magyar agrárium 2010 óta folyamatosan és nagymértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez, az ágazat kibocsátása pedig hat éve növekszik.
A 2016-os év is kiemelkedő volt, az export 8 milliárd euró felett alakult, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig tavaly a madárinfluenza miatt „iszonyú mennyiségű” szárnyast kellett leölni, ami jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére – emlékeztetett Font Sándor. Várhatóan októberre ismét azon a szinten lesz a szárnyas állatállomány, mint a betegség megjelenése előtt volt.
Míg 2010-ben 51 milliárd forintot fordított a kormány – nem uniós költségvetésből – a nehéz helyzetben lévő ágazatok (sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, dohány, tej) támogatására, addig idén már 95 milliárd forintot, jövőre pedig további négymilliárd forinttal többet költenek erre. A magyar agráriumban 217 ezer ember dolgozik, ami 27 százalékkal több, mint 2010-ben, miközben az ágazat jövedelmezősége 42 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Font Sándor fontos kérdésnek nevezte az időjárásnak való kitettség csökkentését, főként a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését, amivel nyolc éve próbálkoznak, de lényegi áttörés még nem történt. A következő kormányzati ciklusra marad, hogy a 200 ezer hektárnyi öntözött területet 400-500 ezerre emeljék, amihez a háttér infrastruktúrát is ki kell építeni.
Precíziós gazdálkodásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, különben nem nő a hatékonyság – emelte ki Harsányi Zsolt, a társrendező Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor hiába a legmodernebb technika, ha nincs, aki kezelje a gépeket, ezért égetően szükséges a szakképzett gépkezelők, gépészmérnökök minél nagyobb számban történő beiskolázása és képzése – tette hozzá.
Az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow rendezvényére május 31-én és június 1-jén kerül sor Mezőfalván. Az eseményen mintegy 120 kiállító van jelen, ahol nemcsak gépbemutatókat tartanak, hanem gépkipróbálásra is lehetőség nyílik. (MTI, agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >