Nyolcmilliárd euró fölött a magyar agrárexport
Nyolcmilliárd euró felett alakult tavaly a magyar agrárexport, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig a madárinfluenza jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére, ám a korábbi állapot várhatóan októberre ismét helyreáll – írja az agrarszektor.hu.
Hat év alatt közel 40 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság exportja – mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow megnyitóján Mezőfalván. A magyar agrárium 2010 óta folyamatosan és nagymértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez, az ágazat kibocsátása pedig hat éve növekszik.
A 2016-os év is kiemelkedő volt, az export 8 milliárd euró felett alakult, a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos pozitívummal zárt. Pedig tavaly a madárinfluenza miatt „iszonyú mennyiségű” szárnyast kellett leölni, ami jelentős negatív hatással volt a magyar baromfiágazat exportpiaci jelenlétére – emlékeztetett Font Sándor. Várhatóan októberre ismét azon a szinten lesz a szárnyas állatállomány, mint a betegség megjelenése előtt volt.
Míg 2010-ben 51 milliárd forintot fordított a kormány – nem uniós költségvetésből – a nehéz helyzetben lévő ágazatok (sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, dohány, tej) támogatására, addig idén már 95 milliárd forintot, jövőre pedig további négymilliárd forinttal többet költenek erre. A magyar agráriumban 217 ezer ember dolgozik, ami 27 százalékkal több, mint 2010-ben, miközben az ágazat jövedelmezősége 42 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Font Sándor fontos kérdésnek nevezte az időjárásnak való kitettség csökkentését, főként a vízgazdálkodási rendszer fejlesztését, amivel nyolc éve próbálkoznak, de lényegi áttörés még nem történt. A következő kormányzati ciklusra marad, hogy a 200 ezer hektárnyi öntözött területet 400-500 ezerre emeljék, amihez a háttér infrastruktúrát is ki kell építeni.
Precíziós gazdálkodásra van szükség a magyar mezőgazdaságban, különben nem nő a hatékonyság – emelte ki Harsányi Zsolt, a társrendező Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Ugyanakkor hiába a legmodernebb technika, ha nincs, aki kezelje a gépeket, ezért égetően szükséges a szakképzett gépkezelők, gépészmérnökök minél nagyobb számban történő beiskolázása és képzése – tette hozzá.
Az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow rendezvényére május 31-én és június 1-jén kerül sor Mezőfalván. Az eseményen mintegy 120 kiállító van jelen, ahol nemcsak gépbemutatókat tartanak, hanem gépkipróbálásra is lehetőség nyílik. (MTI, agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Megjelentek az öntözésfejlesztési pályázati felhívások
Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképessége erősítésének egyik alapvető feltétele.…
Tovább olvasom >Jelentősen növekedett a műtrágyák iránti kereslet
2024 VII–IX. hónapjaiban az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában, 184 oldalon jelent meg. Alább, a levél alján…
Tovább olvasom >Csökkent az ipari termelés Magyarországon: a német függés mérséklését sürgeti az NGM
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, naptárhatástól megtisztított adatai szerint…
Tovább olvasom >NGM: Fogyasztóvédelmi Tanács ülés a fogyasztói jogok védelme és a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonysága érdekében
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendezte meg az év…
Tovább olvasom >