Az üzleti szférában drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, s nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Ugyanakkor az építőipari cégek látványosan optimistábbak lettek, bár még ez is messze van a járvány előtti, márciusi derűlátásuktól.  Az ipari bizalmi index novemberi csökkenését főként a rendelésállományok – ezen belül részben az export –, és a termelési várakozások romlása okozta, a készlethelyzet kissé javult. Jobb lett az elmúlt időszak termelésének megítélése. Ugyanakkor véleményük szerint idén kevesebb beruházást fognak végrehajtani, mint tavaly, s jövőre is csak a kiadások stagnálását tervezik. Az építőipari termelők hangulata novemberben sokat javult, amiben vélhetően szerepe volt a bejelentett, a lakásépítést és felújítást támogató kormányzati intézkedéseknek. A rendelésállományok megítélése jelentősen javult. A kereskedelmi bizalmi index novemberben közel került áprilisi, évtizedes minimumához. Az eladási pozíció megítélése nagyon alacsony szinten hullámzik, novemberben csökkent, a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény pedig jelentősen zuhant. A készletek megítélése kissé kedvezőbb lett. A szolgáltató cégek pesszimizmusa szinte minden területen markánsan erősödött, így a forgalmi várakozások esetében is.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága novemberben ismét gyengült, újra több lett a létszám csökkentését, mint növelését tervező cégek aránya. A romlás a szolgáltató szektorban volt drámai, mértéke megközelítette az áprilisit. Ezzel szemben az építőiparban viszont még erősödött is a foglalkoztatási szándék, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig három hónapos romás után kissé csökkent. Az áremelési törekvés a szolgáltató szektor kivételével minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában idén – április kivételével – még soha nem volt a novemberihez hasonlóan pesszimista, a legbrutálisabb romlás a szolgáltató szektorban következett be. A lakosság viszont kissé optimistább lett.

A fogyasztói várakozások minimális javulása részben lakosság saját pénzügyi helyzetének kedvezőbb megítélését tükrözi. A megtakarítási lehetőségekről alkotott vélemény nem változott. Kissé javult a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetősége.

Az alábbi linken látható a GKI konjunktúraindex és összetevőinek interaktív grafikonja, amit bármely online kiadvány weboldalába be lehet illeszteni az oldalon található kód segítsé gével: http://gki.hu/vizzu/

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.