Magazin: Növekvő vízfogyasztás, csökkenő hulladéktermelés

Bikfalvi Istvánné
titkár
Magyar Ásványvíz,
Gyümölcslé
és Üdítőital Szövetség

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára arról tájékoztat, hogy az ásványvizekre vonatkozó hazai szabályozás az elmúlt években nem változott. A külső világpiaci hatások közül a legjelentősebbnek a körforgásos gazdaságról, illetve az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós jogszabályok által előírt kötelezettségeket tartja, amelyekre az ásványvízágazatnak is fel kell készülni a megadott határidőkig.

– Bár az elmúlt időszakban az ásványvízágazat kevés támogatási forráshoz jutott, termelési színvonala világszínvonalú, a nagy nemzetközi cégek technológiai színvonalához a hazai cégek is felzárkóztak – mutat rá Bikfalvi Istvánné, akitől azt is megtudjuk, hogy az ásványvízfogyasztás az elmúlt években tapasztalt tendenciának megfelelően 2018-ban is emelkedett, az egy főre eső fogyasztás elérte a 126 liter/fő/év értéket. Ezzel az értékkel Európa első öt ásványvízfogyasztó országa között vagyunk. A fogyasztás több mint felét a szénsavmentes ásványvíz teszi ki, amely iránt a kereslet folyamatosan növekszik.

– Ásványvíz esetében termékfejlesztésről nem lehet beszélni, a természetes ásványvíznek éppen az az egyedülálló értéke, hogy eredeti állapotban, változtatás nélkül kerül a palackba, úgy, ahogyan a természet megalkotta. Azonban a víz kategóriában a természetes ásványvíz mellett egyre növekvő igény van a különböző funkcionális anyagokkal dúsított, ízesített vizek iránt is – jelzi a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.

Egyre elterjedtebb a rePET-csomagolás

Az ágazat előtt álló kihívásokat – a többi alkoholmentes italt előállító ágazathoz hasonlóan – a csomagolással kapcsolatos problémák jelentik. Az ásványvíz számára a legelőnyösebb csomagolóanyag a PET-palack. A kiürült PET-palack rendkívül értékes másodlagos nyersanyag. Ennek megfelelően már egyre nagyobb százalékban használnak a PET-palackok gyártásához újrahasznosított, ún. rePET-alapanyagot, így csökkentve a felhasznált műanyag, illetve a keletkezett hulladék mennyiségét.

– Az újrahasznosítás feltétele a kiürült palackok szelektív gyűjtése. Az ásványvíz- és üdítőital-palackozók a környezetvédelmi termékdíj rendszerén keresztül éves szinten több milliárd forinttal járulnak hozzá az italcsomagolások minél nagyobb arányú szelektív gyűjtéséhez. A hatékony szelektív gyűjtés egyik feltétele a lakosság aktív részvétele a folyamatban. Szükség van a fogyasztók szemléletének formálására, ezért az érintett cégek az állami szerepvállalás mellett saját marketingeszközeikkel is ösztönzik a csomagolóanyagok körforgását, azaz a vállalatok saját kommunikációs kampányt indítanak és tartanak fenn a szelektív gyűjtés ösztönzésére – fejti ki Bikfalvi Istvánné. – A legújabb kutatások szerint az újrahasznosított PET-granulátumok felhasználásával készült PET-palack ökológiai lábnyoma, környezetterhelése az egyik legalacsonyabb, összehasonlítva más csomagolóanyagokkal. A hazai ásványvíz- és üdítőital-palackozók számára is az a feladat, hogy fokozatosan, minél nagyobb mennyiségben használják ezt az alapanyagot, teljesítve így a körforgásos gazdaságra, és a műanyagok környezeti hatásának csökkentésére vonatkozó előírásokat. A műanyag hulladék csökkentésének másik lehetősége a csomagolóanyag mennyiségének a csökkentése. Az ásványvizet és a többi alkoholmentes italt gyártó cégek az elmúlt években fokozatosan csökkentették a műanyag palackok súlyát, és mára elérték, hogy az ásványvizes és egyéb alkoholmentes italospalackok átlagsúlya 20%-kal csökkent a 2010-es értékekhez képest. //