Növekvő készletek, emelkedő devizahitelek

Az FMCG-szektort sem kerülte el a recesszió az elmúlt időszakban – nyilatkozta lapunknak Tari István, az Erste Bank, Budapest kereskedelmi szektor területi igazgatója. A piac láthatóan megállt, a nominálnövekedés alig 1-2 százalékot ért el.Mint Tari Istvántól megtudtuk, a recessziós jelek ellenére a kereskedelmi láncok erőteljes kínálatipont-erősítésbe fogtak, magyarán már most terjeszkednek a jövőbeni forgalom reményében.
– Egy-egy bolt csak 2-3 év után válik be, tehát most érdemes megnyitni. Amikor látszik, hogy középtávon növekedhet a kereslet. Így jó eséllyel akkor már nyereséget hoz – magyarázza az igazgató.
Természetesen az egyes láncok merőben eltérő stratégiát alkalmaznak. Az egyik diszkontlánc viszonylag stabil és külföldi szállítói bázisra támaszkodik, ahol a magyar beszállítók és az őket finanszírozó bank szerepe maximum a friss pékárura és az ásványvízre korlátozódik. Hasonló stratégiát követ például az a hipermarketlánc, amelyik egyre erőteljesebben saját márkás, külföldön gyártott termékekkel veszi fel a versenyt a többiekkel.
– Mindkét lánc törekvése jól mutatja, hogy megpróbálnak függetlenné válni a magyar beszállítóktól, akik viszont nem képesek 60 napot is meghaladó fizetési határidőt adni a vevőiknek. Nem így például egy ausztrál szállító, aki egy egész földrészre szállít, s egy ekkora tétel esetén lényegtelen a magyar fizetési határidő. Ez a globális beszállítói láncok csapdája – mondja az Erste Bank igazgatója –, hiszen csak azok a szállítók képesek versenyben maradni, akik akár hitel, akár más pénzügyi eszköz révén biztonságos pénzügyi háttérrel rendelkeznek.
Viszont egyre nehézkesebb a napi fizetési forgalom finanszírozása, hiszen ha csak 1 millió forintnyi áru cserél gazdát, a meghosszabbodott fizetési határidők miatt ennek a forgóeszközigénye akár több tízmillió forint is lehet, s mindez egyetlen üzlethez kötődik.
Az utóbbi évek egyik szintén nem túl biztató jelensége, hogy a forint árfolyam-ingadozása miatt megnövekedett az árfolyamkockázat is, fedezeti üzletek kötésére azonban az ügyfeleknek általában nincs elegendő pénzük. A magyar kamatokat a forintadósságok keresleti viszonyai tartják magasan, így egyre többen devizában adósodnak el. Az árfolyamváltozás azonban az előbb említett okok miatt kockázatossá teszi az ilyen hiteleket is.
L. M.