Növekedés korlátok között

Sebesta Péter
elnök
Magyar Hűtő- és
Konzervipari Szövetség

A jövőbeli versenyképesség szorosan összefügg azzal, hogy hogyan alakul a hazai kertészeti kultúrák aránya, milyen szinten képes az iparág energiahatékonyságot növelni, és mennyire lesz kiszámítható a gazdaságpolitikai háttér a következő években.

Nyersanyagbázis

A nyersanyag-ellátás szerkezete régóta korlátos. A klímaváltozás miatt a terméshozamok ingadozása erősödik, miközben a magyar szántóterületek túlnyomó része továbbra is gabona- és takarmánynövény-alapú. A kertészeti kultúrák aránya hosszú távon változatlan, ez pedig alapvetően határozza meg a feldolgozóipar növekedési lehetőségeit.

– Nagyon nehezen tervezhetőek ezek az évek, mert a természet teljesen kiszámíthatatlanná vált, a klímaváltozás a mindennapi életünk része, és talán az egyik legnagyobb kihívásunk. Alapanyagpiacunk legnagyobb problémája, hogy szűk, mind választékban, mind volumenben. Nincs jövőbe mutató agrárstratégiánk (sosem volt!). Joggal félünk az ukrán gabonától, de nem teszünk ellene; nem keresünk alternatív kultúrákat, és nem ösztönözzük – sosem ösztönöztük – az adott földterületeken nagy értéket jelentő kertészeti kultúrák terjesztését. 5-6 millió hektáros szántóterületünkből nem több, mint 100 ezer hektár a kertészeti kultúra. És ez évtizedek óta így van – mondja Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.

Költség- és piaci környezet

A fejlesztések hátterét évek óta a KAP-források és a hazai beruházást ösztönző programok adják, kiegészítve egyedi támogatási konstrukciókkal és Széchenyi-­programokkal. Mindeközben a piaci szerkezet lassú átrendeződése megfigyelhető: a stabil, tőkeerős szereplők pozíciói erősödnek. A költségoldalon az energiaárak és a munkaerő drágulása jelentik a legerősebb nyomást, amit csak technológiai korszerűsítéssel lehet kezelni.

– A hazai adópolitika pozitív oldala a lassú, de folyamatos járulékcsökkentés, alacsony nyereségadó. A negatív oldal a magas élelmiszeráfa, a kisker-különadók, árrésstop, aminek ilyen hosszú ideig való fenntartása teljes mértékben piacellenes, kártékony, és rossz hatással van minden piaci szereplőre, így a magyar feldolgozókra is. Javasolnám azonnali kivezetését! Piaci koncentráció látványos jelenléte nem mondható el, de az látható, hogy a stabil, erős szereplők lassan még stabilabbak, még erősebbek lesznek. Tekintettel a háború okozta energiaár-robbanásra, értelemszerűen nagyon erős törekvés van az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energia minél nagyobb arányú használatára. A dráguló élő munka pedig az automatizáció, robotizáció felé viszi el a fejlesztéseket – avat be Sebesta Péter.

Az alapanyagkör szűkössége miatt a fejlesztések elsősorban a csomagolástechnológiában jelennek meg

Termékpályák és versenyhelyzet

A csemegekukorica továbbra is az ágazat vezető terméke, mellette a zöldborsó és a magozott meggybefőtt jelenti a legnagyobb hozzáadott értéket. A termékfejlesztés lehetőségeit azonban az alapanyagkör szűkössége határolja be, így a fejlesztések elsősorban a csomagolástechnológiában jelennek meg. Eközben a fogyasztói trendekben erősödik az egészségtudatosság és a feldolgozottság körüli vita, miközben a globális kereskedelmi megállapodások az európai termelők pozícióját gyengíthetik.

– Évek óta a legerősebbnek vélt trend az egészséges táplálkozásra való törekvés. Egyre nagyobb a fogyasztói lobby az ultrafeldolgozott élelmiszerek ellen (UPF). Továbbra is, mindkét alágazat legfontosabb terméke a csemegekukorica. Érdemes még a zöldborsót megemlíteni, illetve a konzervoldalon a magozott meggybefőttet. A csomagolások terén vannak jelentős előrelépések a minél jobban, akár 100%-ban újrahasznosítható csomagolóanyagok felé – informálja lapunkat a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke.