Nőtt a nagy üzletek súlya az élelmiszerek kiskereskedelmében

Mintegy 1620 milliárd forint forgalmat ért el az élelmiszerek kiskereskedelme 2015. december–2016. november között, a Nielsen által mért kilencven termékkategóriából; 2 százalékkal többet, mint az előző évi hasonló időszaka során. Mennyiség szempontjából 1 százalékkal csökkent a bolti eladás, állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.

A legnagyobb forgalmú húsz élelmiszer-kategória közül tizenötnek nőtt az értékben mért eladása, egynek stagnált, négynek pedig csökkent. Átlag felett, 4–8 százalék közötti mértékben emelkedett a következők forgalma: sajt, gyümölcslé, édes keksz, kutyaeledel, étolaj, energia- és sportital, valamint macskaeledel.

– Sajtnál a forgalom nagyon nőtt az olcsóbb szegmensekből, élükön a népszerű trappistával valamint goudával, és ez kihat az egész kategóriára. Az energia- és sportital bolti eladásának trendjei kezdettől fogva átlag felett alakulnak, és a jelek szerint kedvelőinek tábora még mindig jelentősen növekszik – mondja Kapronczai Balázs, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

Ami a bolttípusok súlyát illeti, amíg a hipermarketek piaci részesedése a korábbi években csökkent, addig ez a tendencia megállt. Piaci részesedésük az értékben mért eladásból legutóbb december–november között ugyanúgy 26 százalékot ért el, mint egy évvel korábban.

– Egyre inkább keresik a kényelmes vásárlás lehetőségeit a fogyasztók. Ezt tükrözi, hogy a szervezett kiskereskedelem lakóhely közeli 401–2500 négyzetméter közötti szupermarketjeinek és diszkontjainak forgalma az átlagosnál jobban növekszik – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

Összességében nőtt a koncentráció. A korábbi években ugyanis a 400 négyzetméteresnél kisebb üzletek piaci részesedése stabilan tartotta magát. Részarányuk azonban most csökkent, 35 százalék után 34 lett, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Ezzel egy időben a 400 négyzetméternél nagyobb egységek mutatója 65-ről 66 százalékra emelkedett.