Nőtt a kereskedelmi márkák súlya az első félévben

Mintegy 200 milliárd forint bevételt ért el
a kiskereskedelem háztartási vegyi árukból és kozmetikumokból idén január–augusztusban, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ez plusz 2 százalékot jelent, nyolchónapos összehasonlításban. Mennyiséget tekintve 3 százalékkal csökkent a forgalom a Nielsen által mért 70 kategóriában.

Az átlagosnál jobban emelkedett a bolti eladás a legnagyobb forgalmú termékek közül, 6-6 százalékkal mosogatószerből és papír zsebkendőből, 5-tel pelenkából, 4-4-gyel tusfürdőből és szappanból, értéket tekintve. Továbbra is koncentrált a bolti eladás; a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerüzletekre és a drogériákra együtt 82 százalék jutott az értékben mért eladásokból, január–augusztus során. Ugyanannyi, mint a tavalyi első nyolc hónap alatt.

A bolttípusok közül erősödött a főleg diszkontot és szupermarketet magában foglaló, 401–2500 négyzetméteres csatorna pozíciója. Piaci részesedése 17 százalékról 19-re emelkedett, az év első nyolc hónapjában, értéket tekintve. Ezzel párhuzamosan a hipermarket részaránya 2 százalékponttal, 36 százalékra csökkent. n

Nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a láncok saját márkás termékeiből idén az első félévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, derül ki a Nielsen legfrissebb elemzéséből. Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel a boltok mintegy 165 milliárd forint forgalmat értek el január–júniusban, míg háztartási vegyi áruval és kozmetikummal több mint 26 milliárd forintot.

Élelmiszerre a kiskereskedelem vásárlói által idén az első hat hónapban kiadott minden 100 forintból 25 jutott kereskedelmi márkákra, ami 1-gyel több, mint tavalyelőtt. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 34 százalék, mind az idei, mind a tavalyi első hat hónap során.

Háztartási vegyi árunál és kozmetikumnál csaknem minden ötödik forint (18 százalék) került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás termékekért az első félévben; eggyel több, mint a tavalyi hasonló időszakban. Mennyiség szempontjából 32 százalékról 36-ra emelkedett a kereskedelmi márkák piaci részesedése, féléves összehasonlításban.

– Az átlagok mögött jelentősen különböznek az arányok. Például a mélyhűtött termékek teljes hazai, értékben mért bolti eladásából a saját márkák 46 százalékot vittek el, az idei első félév során.
Viszont csak 21-et a forró ital kategóriájából, amely kávét, teát és kakaót foglal magában – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati menedzsere. – Az élelmiszerek között legalacsonyabb a saját márkák aránya, alkoholos italoknál 15, valamint édességeknél 19 százalékkal, szintén értéket tekintve. Ennek megfelelően ezekben a termékcsoportokban a legmagasabb a gyártói márkák mutatója; 85, illetve 81 százalék.

Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya mind értékben, mind mennyiségben.
Ez a gyártói márkák erősödését jelzi, például ásványvíznél, tejfölnél, ostyaszeletnél és cukorkánál.

A vegyi áruk között a saját márkák csökkenő részarányát regisztrálták a piackutatók például toalettpapírnál, babatörlőkendőnél, hajformázónál és ablaktisztítónál.

Igen alacsony a kereskedelmi márkák piacrésze például száj-, illetve hajápolási cikkeknél, 7 és 6 százalékkal, érték szempontjából.

A kereskedelmi márkák terjedésének motorja a diszkont. Élelmiszer eladásából a bolttípus bevételének 61 százaléka jutott a láncok saját márkás termékeire tavaly az első félévben, idén pedig 62 százaléka.

Élelmiszereknél hipermarket csatornában a saját márkák piacrésze 13 százalékról 14-re emelkedett, értéket tekintve, féléves összehasonlításban. Csökkent viszont a kereskedelmi márkás termékek részaránya 1-1 százalékponttal szupermarketben és a hazai tulajdonban lévő láncokban 23, illetve 16 százalékra.