Nőtt a hazai szarvasmarha-állomány

Nőtt a magyar szarvasmarha-állomány 2010 és 2013 között, a bővülés mögött a belső piac visszaszerzése és az ágazatot érintő támogatási rendszer áll – közölte az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár pénteken Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon.

Feldman Zsolt előadásában elmondta: a 2010. végi 681 ezer darabos szarvasmarha-állománnyal szemben jelenleg 753 ezres az állomány, ezen belül 30 ezerrel nőtt a tehénállomány is.

Hozzátette: a tejágazatban a 2008-2009-es mélyponttól kezdve folyamatosan emelkedtek a termelői árak, és sikerült több lábon álló támogatási rendszert kiépíteni. Az a termelő, aki rendelkezik termőterülettel, továbbá az állat tejét is hasznosítja, legalább öt jogcímen tud forrást bevonni a gazdaságába. Ez a többi állattenyésztési ágazatban nem áll rendelkezésre – jegyezte meg.

Nagy előrelépésnek nevezte a helyettes államtitkár, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok üzleteiben visszaesett az importtej aránya. Közelített egymáshoz a magyar és nem magyar termékek ára, és érezhetően nőtt a magyar termékek forgalma – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztés területén 2012-ben sikerült elindítani a kérődző állatok – marha és juh – tenyésztésére vonatkozó szerkezetátalakítási programot, aminek keretében 14 milliárd forintot lehet fordítani fejlesztésre. Biztos abban, hogy ha lesz rá mód, a technológia megújítására szolgáló lehetőségeket 2014 után is biztosítani tudják.

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája (KAP) kapcsán Feldman Zsolt aláhúzta, hogy a tárgyalások elhúzódása miatt 2014-ben lényegében semmi nem fog változni, megmarad a területalapú és a szerkezetátalakítási támogatás. Bizonyos azonban, hogy a támogatások 30 százalékát környezetvédelmi feltételek teljesítése után lehet lehívni, ennek azonban „a magyar gazdálkodók minimális többletpapírmunkával, gazdálkodási szokásaik megváltoztatása nélkül” megfelelnek. 2014 után, úgy tűnik, még több mód lesz az állattenyésztés-segítő támogatásokat szerepeltetni a rendszerben – jelezte.

Az előadás után a fórum egy bábonymegyeri résztvevője felvetette, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) pályázatán nem nyert bérleti lehetőséget állami földre, ezért fel kellett számolnia szarvasmarha-állományának egy részét.

Feldman Zsolt válaszában elmondta: az NFA-s földek között „ami korábban egy kézben volt, arra most húsz gazdálkodó jut”. Az a gyakorlat, ami sok száz hektár egy tagban való kiírását tette lehetővé, megszűnt, és most olyan döntés is született, amely szerint akár egy százhektáros területet tovább lehet bontani – tette hozzá.

Azt is megjegyezte: a szarvasmarha-állomány nagyobb arányban nőtt egyéni gazdálkodóknál, mint társas vállalkozásoknál.

„Nehezen lehet akár az agrárkamarát, akár a kormányzatot a kisebb gazdaságok tönkretételével vádolni” – mondta a helyettes államtitkár. (MTI)