Nőhetnek a borászok terhei az új hulladékgazdálkodási szabályok miatt
Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere (deposit return system – drs) és a kiterjesztett gyártói felelősség (extended producers responsibility – epr) együttes bevezetése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint, ezért az érdekképviselet szeretné elérni a szabályozás módosítását.
Az MTI-nek eljuttatott közleményben kifogásolták, hogy az epr-díjat és a bevezetés előtt álló drs szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra. A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyagra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában – hívták fel a figyelmet.
A műanyag (PET, polietilén-tereftalát) palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe – tették hozzá.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni – tették hozzá.
A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján. Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.
Megjegyezték azt is, hogy a borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, előzetes minősítési rendszerük nem fér össze a drs jelenleg ismert szabályozásával, annak végrehajtása a jelenlegi formában lehetetlen.
Kifogásolták továbbá, hogy a nagy európai bortermelő országok késleltetik az előírások bevezetését, így a belföldi termelők hátrányba kerülnek a piacon.
A HNT támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket, ha segítik a fenntartható szőlő- és bortermelést, és nem okoznak kárt a tagságuknak. A dsr mostani rendszere viszont a kis- és közepes bortermelők eltűnését okozhatja, de a nagy bortermelők is elveszthetik miatta a nyereségüket – írta a NHT.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly gondok vannak a magyar borászatban
A 2024-es év a magyar szőlészet és borászat számára nehéz…
Tovább olvasom >Az alkoholmentes borok térnyerése: dinamikus növekedés és hazai sikerek
Az alkoholmentes borok piaca az elmúlt években jelentős növekedést mutatott,…
Tovább olvasom >Magasabb minőségű borokat készítene a Grand Tokaj Zrt.
A magasabb minőségi kategóriákba tartozó borok előállítására kell összpontosítania a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >