Nőhetnek a borászok terhei az új hulladékgazdálkodási szabályok miatt
Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere (deposit return system – drs) és a kiterjesztett gyártói felelősség (extended producers responsibility – epr) együttes bevezetése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint, ezért az érdekképviselet szeretné elérni a szabályozás módosítását.
Az MTI-nek eljuttatott közleményben kifogásolták, hogy az epr-díjat és a bevezetés előtt álló drs szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra. A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyagra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában – hívták fel a figyelmet.
A műanyag (PET, polietilén-tereftalát) palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe – tették hozzá.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni – tették hozzá.
A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján. Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.
Megjegyezték azt is, hogy a borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, előzetes minősítési rendszerük nem fér össze a drs jelenleg ismert szabályozásával, annak végrehajtása a jelenlegi formában lehetetlen.
Kifogásolták továbbá, hogy a nagy európai bortermelő országok késleltetik az előírások bevezetését, így a belföldi termelők hátrányba kerülnek a piacon.
A HNT támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket, ha segítik a fenntartható szőlő- és bortermelést, és nem okoznak kárt a tagságuknak. A dsr mostani rendszere viszont a kis- és közepes bortermelők eltűnését okozhatja, de a nagy bortermelők is elveszthetik miatta a nyereségüket – írta a NHT.
Kapcsolódó cikkeink
Tokaji és egri termelők nyerték a Magyar Bor Nagydíjat
Fehérbor kategóriában a tokaji Bott Pince 2021-es Csontos furmintja, a…
Tovább olvasom >Nagyot változtak a borfogyasztási szokások: ma már a könnyedebb, gyümölcsös vörösborokat vásároljuk szívesen
Az ünnepi asztalról nem hiányozhat egy palack kiváló vörösbor, amely…
Tovább olvasom >Liptai Zsolt lett az év bortermelője
A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2024 elismerését…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: novemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 4,1, az előző havit 0,6 százalékkal haladta meg
2024. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >NGM: láthatóan kezd visszatérni a lakosság bizalma
A kormány azon dolgozik, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így…
Tovább olvasom >Fidelity Kitekintés 2025: Az USA készen áll a reflációra
A republikánusok fölényes győzelme a novemberi választásokon jelentősen megváltoztatta a…
Tovább olvasom >