Nő a prémium sörök aránya

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

Kántor Sándor
igazgató
Magyar Sörgyártók
Szövetsége

A szövetség igazgatója szerint a visszaesés akár magasabb is lehetne, ha az ősz első két hónapja nem kedvezett volna viszonylag kellemes, meleg időjárással.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai, a Borsodi, a Carlsberg Hungary, a Dreher és a Heineken Hungária, valamint a szövetségnek ugyancsak adatot szolgáltató Pécsi Sörfőzde tavaly együttesen 6463 millió hektoliter sört értékesített, 1,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ez a mennyiség még mindig 3,4%-kal elmarad a pandémia előtti 2019-es szinttől, amit Kántor Sándor előrejelzése szerint nagy valószínűséggel 2024-ben sem fogunk elérni.

Az elmúlt években végrehajtott termék- és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a magyar sörgyárak kínálatának skálája jelentősen kiszélesedett, és a hagyományos alsóerjesztésű sörök mellett megjelentek a magyar gyártású felsőerjesztésű és ízesített termékek, valamint a különleges igényeket kielégítő sörspecialitások, amelyek rendkívül széles választéka ma már számtalan egzotikus ízvariánst is kínál a fogyasztóknak. Ennek is köszönhető, hogy az öt évvel ezelőtti 20%-hoz képest a prémium és a szuperprémium sörök forgalmi részaránya mostanra már eléri a 33,2%-ot. Elmondható, hogy a magyar fogyasztók nem kis hányada birtokában van a minőségi sörfogyasztás igényét megteremtő termékismereteknek, és ma már egyre inkább az ennek a szintnek megfelelő italokat részesíti előnyben.

A teljes forgalom több mint felét még mindig a középkategória értékesítése jelenti. Augusztus végén a Belvárosi Sörfesztivál megnyitóján a sörszövetség vezetője elmondta, hogy az alsópolcos termékek részaránya tovább esik – ötödével kevesebb fogyott ezekből.

Általánosan elérhetőek az alkoholmentes termékek, amelyek a nemzetközi és hazai trendeknek megfelelően ma is folyamatosan növekvő részét adják a hazai piacnak – emlékezhetünk: az ízesített alkoholmentes termékek még a COVID idején is válságállónak bizonyultak.

A hordós sör értékesítése 2022-ben 424 ezer hektoliter volt, ami egyharmaddal volt magasabb az előző évinél, ám még mindig negyedével múlta alul a 2019-es forgalmat, az idei eredmények az időjárási körülményeknek köszönhetően némi bizakodásra adnak okot.

A januárban bevezetésre kerülő DRS, azaz a kötelező visszaváltási díjas termékek rendszere alapvető hatással lesz a söripar mindennapi működésére is; Kántor Sándor szerint a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a napokban bemutatott termékregisztrációja az előzetesen ismert változatnál lényegesen könnyebbé teheti a söripari cégek átállását. Ám ameddig nem ismert a visszaváltási rendszer működtetéséhez szükséges díj mértéke, azaz nem kalkulálhatók az új rendszer költségei, még nem véglegesíthetők a jövő évi üzleti tervek.

Kellemetlen ellentmondás, hogy az egyre hosszabb, szárazabb és melegebb nyarak miatt az Európában termelt komló mennyisége csökken – ami hosszabb távon hozzájárul a sör árának növekedésékez –, ám ugyanebből az okból a fogyasztás jelentősen élénkülhet. Mezőgazdasági szakemberek szerint a termelőknek érdemes gazdálkodási technikáikat a jövőbeli kihívásokhoz igazítani.

A söripari szereplők fenntartható fejlődés melletti elkötelezettsége jól ismert, hiszen mindannyian sokat tesznek a környezetvédelem területén: kiemelten figyelik és folyamatosan javítják a víz-, hő- és villamos energiafelhasználást, a CO2-kibocsátást, a szennyvízterhelést és a hulladékkezelést. //

Kisüzem

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a KSE adataira hivatkozva nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban a hazai kis főzdéknek mintegy 10-15%-a zárt be időlegesen vagy végleg. Mindemellett az elnök elégedett az idei év eredményeivel, a szegmenst érintő nehézségek közül az üveghiányt emelte ki nehezen kezelhetőként. Gyenge Zsolt három hatékony utat lát a kisüzemek túléléséhez: vendéglátó-hálózat kialakítását javasolja, a lehető legtöbb megjelenést a sörfesztiválokon, valamint a termékek megjelentetését a kiskereskedelmi láncokban. 

//