Nő a munkaerő vándorlás, a munkavállalók 43%-a egy éven belül hajlandó lenne felmondani

Felgyorsult a munkaerő elvándorlása a foglalkoztatók kétharmada (68%) szerint. Az új pozíciót keresők leginkább magasabb fizetésért (35%), rugalmas munkavégzésért (32%), illetve a karrierjük előmozdítása érdekében (25%) néznének más lehetőség után. A megkérdezettek 43 százaléka 12 hónapon belül felmondana, közülük is kiemelkednek a fiatalabb korosztálynak számító Y és a Z generáció tagjai, akiknek közel a fele (48%) nyitott arra, hogy tovább álljon. A beosztottak nagy része (42%) szerint elsősorban béremeléssel lehetne elejét venni a munkahelyi fluktuációnak, ezzel azonban csak minden ötödik (18%) munkaadó ért egyet.

„Tovább fokozódhat a munkaerő vándorlás a hazai vállalati környezetben több tényező együttes hatásására. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt az emberek kevésbé mertek állást váltani. Ezek az elhalasztott döntések ma válnak időszerűvé számukra. Sokan át is értékelték az életüket a COVID alatt, és jobban ragaszkodnak például a szabadidőhöz, egy támogató vállalati kultúrához. Utóbbit azonban különösen nehéz volt fenntartani virtuális megbeszéléseken keresztül” – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere. „A kérdés az, hogy fel vannak-e készülve a magyarországi cégek arra, hogy még többen, még gyakrabban váltsanak állást. Megvannak-e az eszközeik, rendelkeznek-e a megfelelő céges kultúrával ahhoz, hogy megállítsák a kollégáik elvándorlását, sőt akár előnyükre fordítsák a helyzetet és magukhoz tudják csábítani a legnagyobb tehetségeket”

– tette hozzá.

 A home office világszintű elterjedésének hatására a foglalkoztatóknak már csak negyede (22%) szeretné, ha a beosztottak a teljes munkaidőt az irodában töltenék. A kollégák döntő többsége (80%) pedig minimum heti két napot dolgozna távmunkában.

 A kutatás arra is kitért, hogy egyes vállalatok hogyan voltak képesek a jelenlegi helyzetben is erősíteni a szervezeti kultúrát. Ők ezt leginkább azzal érik el, hogy összehangolják a vezetőik gondolkodását a cég legfontosabb ügyeit és stratégiáját illetően (94%), illetve hibrid munkavégzésre álltak át (90%), valamint nagyobb önállóságot és felhatalmazást adnak a munkavállalóiknak (44%).