Nincs többé kamu értékelés

Az Országgyűléshez benyújtott törvénymódosítási javaslat több kérdésben szélesebb utat nyit az ellenőrző hatóságnak a szigorítások révén, hogy az eddigieknél alaposabban megrázhassa a szolgáltatók grabancát, ha vétségen kapja őket vásárlóikkal szemben. És az eddigi híradásokkal szemben nem csak a fogyasztóvédelmi, hanem a tisztességtelen kereskedést tiltó törvényben is több lesz a szigor.

A fogyasztóvédelmi törvény a hatóságeljárásának szabályait eddig szűkebben mérte, mivel csak annyit mondott, hogy a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Nos, ehhez képest a mostani szabályt leváltva szájbarágós részletezés következik, milyen szempontokat is kell figyelembe vennie a hatóságnak.

Így a jogsértés jellege, súlya, mértéke és időtartama, a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége; tett-e valamit a szolgáltató, ami a fogyasztók kárának csökkentésére vagy megtérítésére irányul; a szolgáltató korábban elkövetett bármely jogsértése; meg kell nézni, vannak-e információk arról, hogy mennyi lehet a jogsértéssel elért, vagy elkerült pénzügyi előny, vagy elkerült veszteség; mennyi a jogsértéssel érintett áruk értéke. Számít az is, hogy más uniós tagországban elkövette-e már ugyanazt a hibát. És persze lehetnek egyéb enyhítő vagy súlyosító körülmények.

E szép sor hátterében egyébként az EU 2019/2161 irányelve áll, ami nem megkerülhető.

Nem érdemes szanaszét huncutkodni

A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezik arról is, milyen módon marasztalhatja el a vétkes vállalkozást az ellenőrző hatóság. Így például kötelezheti a hiba kijavítására, vagy még bírságot is kiszabhat. Ennek mértéke 15 ezer forinttól indul és a 100 milliós éves bevételnél nagyobb vállalkozások esetében az árbevétel 5%-a lehet, de legfeljebb 500 millió forint lehet, kivéve a legsúlyosabb eseteket, amikor már 2 milliárd forint a határ. Nos ez a rendelkezés kiegészül azzal, mi történik akkor, ha egy szolgáltató több országban vét a fogyasztóvédelmi előírásokkal szemben.

Az EU ugyanis rendelkezik arról, mi történjen akkor, ha egy szolgáltató több uniós országban is vét a szabályok ellen. Ez lehet akár két tagállam is, de ha kiterjedt a jogsértés, az elkövető legalább az uniós tagországok kétharmadában szabálytalankodik, akkor összehangolt hatósági fellépést ír elő a közösségi rendelet. Ezt viszont már uniós szinten fogják össze.

És ekkor lép be az uniós bírságrend, ami beépül a magyar jogba is. Így a bírság összege a vállalkozás nettó árbevételének legalább 4%-a, ha pedig a vállalkozás árbevétele nem állapítható meg, akkor legalább 2 millió euró.

Bizonyára feltűnt, hogy most alsó bírsághatárról esik szó, felső határ nincs megszabva (szemben a hazai eseteknél említett 5%-os plafonnal).

A pofátlanság büntetése, de mi is az a rangsorolás

Szebben fogalmazva változik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény is. Ez a törvény nem csak magyarázgatja, mi is tisztességtelen, hanem jelenleg 31 pontban fel is sorolja a legkirívóbb vétségeket.

Rögvest pontosítja az eddigi áru fogalmát, ami a jövőben nem az áru szócska lesz, hanem a termék. A termék pedig lehet áru, vagy szolgáltatás, és természetesen utóbbiba beletartozik a digitális szolgáltatás is.

És belép a rangsorolás fogalma. Hivatalos szakzsargonban ez a termékek „relatív” kiemelése a kereskedők részéről, és mindegy, hogy milyen módon, vagy technológiai eszközzel történik is ez.

Lesz most már online piac is, ami eddig is volt, csak nem a fogyasztóvédelmi jogban meghatározva: olyan szolgáltatás, amely szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást használ, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.

Ma is meghatározza a törvény a jelentősnek számító, kiemeltnek minősített információkat, amire különösen figyelni kell. Ilyenek a fizetés, szállítás és teljesítés feltételei, valamint a panaszok kezelésének módja, amennyiben ezek eltérnek a szakmai gondosság követelményeitől. Hát ettől nem lesz könnyebb, de a panaszkezelés kiesik ebből a sorból. A panaszkezelési hiba persze ettől még hiba marad.

De hát a szigorfa azért terebélyesedni fog tovább, hiszen belép a jelentős hibák sorába, mi számít még a vásárlásra felhívás esetén jelentős információnak.

Így az online piacokon kínált termékek esetében az, hogy a terméket kínáló harmadik fél kereskedő-e vagy sem, a harmadik fél által az online piac szolgáltatója számára adott nyilatkozat alapján.

Aki keres, az találjon is, de igazából

Bővebb lesz a vétkek sora a weben is. Így amikor a vásárló keresgél a neten a kínálatban kulcsszó, kifejezés vagy más lekérdezés alapján,

Jelentősnek minősül a keresés eredményeit tekintve, mi határozza meg a keresés eredményeként megjelenített termékek rangsorát, mennyire fontosak a keresés paraméterei. Számít az is, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak-e, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták.

Hosszabb lesz a feketelista

Hosszabb lesz a sor az előbbiekkel összefüggésben a törvény mellékletében, amikor a hatósági eljárás során minden további mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek a vétségek.

Így fontos internetes keresés esetén annak feltüntetése, hogy az első hely fizetett találat-e. Internetes kereséskor a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell a fizetett találatokról és a találatok sorrendjét meghatározó legfontosabb paraméterekről.

Minden online platform köteles lesz egyértelműen megkülönböztetni a fizetett keresési eredményeket. Internetes kereséskor a fogyasztóknak tudniuk kell majd, ha a kereskedő fizetett a keresési találatért.

Ellenőrizni is kell, hogy az értékelések olyan fogyasztóktól származnak-e, akik használták vagy megvásárolták a terméket.

Így súlyos hiba lesz a valótlan fogyasztói értékelések közlése. Új feketelistás eset, ha a vállalkozás az e-kereskedelem és szolgáltatásnyújtás terén (a közösségi médiában) olyan fogyasztói értékeléseket közöl, amelyek nem valósak (például fiktív személyek adnak jó értékekést az adott árura vagy szolgáltatásra).

Kettős minőség: nem marad el

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény egészül ki (és nem a fogyasztóvédelemről szóló).

Így megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.

Ha van eltérés, ami jogszerű, arról a vásárlót tájékoztatni kell.

(blokkk.com)