Nincs fegyverszünet az áruházak és a beszállítók között

Szerző: trademagazin Dátum: 2010. 05. 21. 00:02

Jövő héten megnevezik és bejelentést tesznek azon kiskereskedelmi láncok ellen az élelmiszerfeldolgozók, amelyek a leginkább megszegik a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt.

A vádak szerint egyes láncok visszaélve erőfölényükkel leszorítják az árakat, a kereskedők azonban azt állítják: a piaci erővel élni nem bűn, az árverseny pedig a kapitalizmus veleje.
"Csak az erőfölénnyel való visszaélés bűn, az erőfölény érvényesítése nem. Ha egy élelmiszerlánc szeretne ezer tonna virslit egy tételben vásárolni valakitől, akkor nyilván a kis magyar termelők hoppon maradnak, de a kereskedő ettől még igényelhet ekkora tételt egy szállítótól" – mondta az [origo]-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra reagálva, hogy a beszállítókat képviselő ÉFOSZ szerint a kiskereskedelemi élemiszerláncok megszegik a tisztességtelen fogalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt.
A beszállítóknak két nagy problémája van az élelmiszerláncokkal:: az egyik, hogy el nem végzett szolgáltatásokért kérnek pénzt a termelőktől és feldolgozóktól, a másik pedig, hogy leszorítják az átvételi árakat. A beszállítók tapasztalatai alapján az áruházláncok formailag igyekeznek betartani a szabályokat, de a gyakorlatban minden maradt a régiben.
Az erőfölénnyel való visszaélés az, ha olyan feltételeket akar rákényszeríteni a beszállítóra egy kereskedelmi cég, ami nélkül szintén teljesíthető lenne a beszállítás – például, ha díjat követel azért, hogy a gyártó egyáltalán tárgyalhasson vele. Az egyik vád épp az, hogy aránytalan, illetve nem valós szolgáltatásokért számolnak föl árvisszatérítési-díjakat a kereskedők: díjat szednek be az áruházláncok például az informatikai rendszerük fejlesztéséhez, vagy a születésnapjuk megünnepléséhez.
A feszültség abból adódhat, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozók belföldi értékesítése 2004 és 2009 között 25 százalékkal csökkent, tavaly pedig az ágazat mérleg szerinti eredménye mínusz 47 milliárd forint volt – írja az Origo.

Kapcsolódó cikkeink