Nielsen: a férfiak többet takarítanak, mint gondolnánk

A por és a piszok továbbra is a fogyasztók ellensége világszerte. Nem meglepő tehát, hogy sok időt fordítunk arra, hogy otthonainkat és ruháinkat tisztán, rendben tartsuk. A Nielsen új globális felmérése a takarítási és mosási szokásokról megállapítja, hogy a magyar válaszadók 19 százaléka naponta takarít, 27 százaléka pedig hetenként. Naponta mos 17 százalék, hetenként kétszer vagy többször pedig 50 százalék. De a kulturális hagyományok, a termékek elérhetősége, új szerek kifejlesztése, pénzügyi feltételek egyes országok között eltérnek, és emiatt különböznek a fogyasztók lehetőségei.

A magyar megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy a női családfő végzi a takarítás nagy részét. De szó sincs arról, hogy ebben a férfiak ne vennének részt. Ugyanis a válaszadók 38 százaléka szerint a női és férfi családfők megosztják a felelősséget otthonuk tisztán tartásáért. További 11 százalék pedig úgy válaszolt, hogy többnyire a férfi családfő takarít. Más családtagot nevezett meg 5, fizetett takarítási szolgáltatót 1 százalék.

Mindehhez lényegében hasonlítanak a globális és az európai átlagok is. Szembetűnik azonban, hogy nálunk a többi ország középértékénél többen mondták, hogy nők és férfiak megosztják lakásuk takarításának felelősségét. Viszont az otthoni takarítás nagyobb részét a nemzetközi átlagnál valamivel kevesebb magyar férfi végzi.

„Téves az a feltételezés, hogy a lakás tisztán tartása csak a nők dolga” – állapítja meg Sarah Peters, a Nielsen globális ügyfélkapcsolati vezetője. – „Ugyan a nő kulcsszereplő marad a családi otthon takarításával kapcsolatban, de ahogy a házi munkában egyre több férfi játszik aktív szerepet, úgy azt a kínálati oldalon célszerű figyelembe venni a marketing stratégiákban; új termékek fejlesztésétől kezdve a marketing üzenetekig. Ehhez jobban meg kell ismerni, hogy nők és férfiak milyen módon viszonyulnak a takarításhoz, és azt, hogy a jelenlegi piaci kínálatból mi hiányzik”.

Azok vásárolják háztartásuk számára a takarító szereket, akik végzik is ezt a munkát. A magyar válaszadók szerint itt szintén legnagyobb a női családfők aránya (53%). A két nem családfői között a beszerzés megosztását a megkérdezettek 29 százaléka mondta, férfi családfőket 12, más családtagot 5, fizetett szolgáltatót pedig 1 százalék.

Magyarországon a Nielsen takarítószerek nyolc kategóriáját méri. Együttes forgalmuk több mint 25 milliárd forintot ért el múlt évben; 5 százalékkal többet, mint tavalyelőtt.

Hol szerezték be a takarításhoz szükséges termékeket a felmérést megelőző tizenkét hónap alatt? A kérdésre a világ minden részében első sorban modern kiskereskedelmi láncokat neveztek meg a válaszadók; globálisan átlag 77 százalékos arányban. Itt a magyarok aránya 74 százalék.
Már az e-kereskedelem is fontos Ázsiában és Óceániában. Abban a régióban az online lehetőséget a megkérdezettek 37 százaléka vette igénybe a felmérést megelőző tizenkét hónap során. Szemben a 23 százalékos globális átlaggal. Legnépszerűbb az online vásárlás az online kutatás résztvevői között Indiában (48%), Kínában (43%) és Dél-Koreában (43%).

„A disztribúció kulcsszerepet játszik abban, hogy a fogyasztók egy új árucikket kipróbáljanak, ami pozitívan hat az eladott mennyiségre” – mutat rá Sarah Peters. – „Jelenleg a takarítószerek eladásából az online kereskedelemre még csak kis rész jut, de gyorsan növekszik, különösen Ázsiában. A régió gazdasága mind jobban fellendül, ami növeli a háztartási takarító szerek eladását is. Egyúttal pedig szoros kapcsolatot hoz létre és tart fenn a hagyományos bolti valamint csak online kiskereskedők között, akik együtt használhatják ki a növekedést”.

Nem okoz meglepetést, hogy hatékonyság és érték vezeti a takarító szerek jellemzőinek fontossági sorrendjét. Világszerte tíz válaszadó közül hatan mondták azt, hogy amikor eldöntik, melyik terméket vásárolják meg, nagyon fontos számukra, hogy az milyen jól tisztít. Több mint a megkérdezettek fele, 54 százaléka szerint a jó ár/érték arány nagyon fontos. Kapcsolódik a hatékonysághoz a vásárlási döntési folyamatban a termékkel szerzett korábbi tapasztalat – ami tízből négy megkérdezett számára nagyon fontos. Alig kisebb, 37 százalék azok aránya, akiknek a megbízható márkanév számít sokat.
De nem célszerű figyelmen kívül hagyni a másodlagos jellemzőket sem. Tízből majdnem hárman képviselik azt a véleményt (29%), hogy a könnyen használható és tárolható csomagolás nagyon fontos. Lényeges 28 százalék számára, hogy a kiszerelés mérete feleljen meg családjaik igényeinek. Azon kívül a fogyasztók egy része környezettudatos: Világszerte átlag minden negyedik megkérdezett figyel oda a természetes összetevőkre. Majdnem ugyanannyian pedig a környezetre nem ártalmas, fenntarthatóságot szolgáló csomagolást említették, mint vásárlási döntésük jelentős szempontját.
Magyarországon a mosószerek és öblítők együttes kiskereskedelmi forgalma mintegy 55 milliárd forintot ért el tavaly. Hat százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt.

Mosószerek vásárlásánál szintén a teljesítmény számít a vásárlás leginkább meghatározó kritériumának. Tízből hatan keresik azt a mosószert, amely legjobban eltávolítja a szennyeződéseket. Több mint a válaszadók fele (54%) nézi, hogy minél hatékonyabb legyen egy termék; például a vele való mosás igényeljen minél kevesebb vizet. És 46 százalék részesíti előnyben azokat a mosószereket, amelyeket használhat különböző anyagokhoz is.

Világszerte a megkérdezettek átlag jó egyharmada (35%) igyekszik venni olyan mosószert, amely nem tartalmaz erős vegyszereket. Környezetbarát mosószerek használatára pedig 32 százalék törekszik. (Nielsen)