NGM: tartós fogyasztási cikkekre is többet költhettek a családok tavaly

A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom bővült tavaly a legnagyobb mértékben, ami azt mutatja, hogy a családok tartós fogyasztási cikkekre is többet költhettek, főként az alacsony infláció és a növekvő reálbérek miatt – hangsúlyozta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden, a kiskereskedelmi forgalom Központi Statisztikai Hivatal által kiadott adatait kommentálva.

A helyettes államtitkár kifejtette, az élelmiszerek esetében nem annyira rugalmas a kereslet, a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalmának növekedése viszont jelzi, hogy több pénz jutott olyan termékekre is, amelyek nem feltétlenül a napi megélhetéshez szükségesek.

Lenner Áron Márk hangsúlyozta, erős decemberrel zárt tavaly a kiskereskedelem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a teljes évben jelentős, 5,6 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom bővülése.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy egyes várakozásokkal ellentétben a vasárnapi zárva tartás nem vezetett elbocsátási hullámhoz tavaly nyáron. A magyar kiskereskedelemben munkaerőhiány alakult ki, számos betöltetlen állás van, ezért több üzletlánc is jelentős béremeléssel próbálta megtartani dolgozóit – emelte ki.

Elmondása szerint a vasárnapi pihenőnapnak köszönhetően nőtt tavaly a forgalom a kisebb üzletekben, a családi kézben lévő kisvállalkozásoknál, amelyek a tulajdonos közreműködésével vasárnap is nyitva tartanak.

A tárca várakozásai szerint ebben az évben a személyi jövedelemadó (szja) csökkenése, az alacsony infláció és a magas foglalkoztatottság mellett tovább nő a magyar családok vásárlóereje. Ezért a kiskereskedelmi forgalom további bővülésére számítanak, így a belső fogyasztás is hozzájárul majd a 2016-os hazai GDP-növekedéshez – hangsúlyozta Lenner Áron Márk.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: tíz éve nem látott mértékben bővült a kiskereskedelem, az éves 5,6 százalékos növekedésnél magasabb értéket utoljára 2004-ben mértek.

A decemberi adatok 4,5 százalékos bővülést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, ezzel a hazai kiskereskedelmi forgalom az ötödik leggyorsabb növekedést érte el az Európai Unióban. A lakosság vásárlóerejét az alacsony infláció, a növekvő keresetek és az élénkülő foglalkoztatás mellett az olyan kormányzati intézkedések is segítették, mint a devizahitelek rendezése vagy a kétgyermekes családi adókedvezmény megemelése.

A tárca szerint az elmúlt 31 hónap emelkedő kiskereskedelmi forgalmi adatai megerősítik, hogy a háztartások vásárlási kedve visszatért, hiszen jövedelmi kilátásaikat sokkal pozitívabban látják. A forgalom több hónapja tapasztalt dinamikus növekedése is jelzi, hogy a fogyasztók alkalmazkodtak a vasárnapi pihenőnap bevezetéséhez.

Idén a kiskereskedelmi forgalom további növekedése várható, amelyet a devizahitelek rendezésén túl támogatnak a tovább emelkedő reáljövedelmek, a rekord mértékű foglalkoztatás, illetve az olyan intézkedések, mint a kétgyermekes családi adókedvezmény megemelése, egyes állami közszolgáltatások díjának és bizonyos illetékeknek a mérséklése vagy eltörlése, a sertés tőkehús általános forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentése, valamint a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos mérséklése – írja közleményében az NGM. (MTI)