NGM: nőtt a kkv-k részesedése az exportértékesítésben

A kis- és középvállalkozások (kkv) részesedése a magyar exportértékesítésben három év alatt három százalékkal nőtt, egyebek mellett ez derül ki a kkv-k 2011-2012. évi helyzetéről szóló jelentésből, amelyet a kormány a hétfői ülésén elfogadott – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden az MTI-t.

A dokumentum a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások eredményeit mutatja be.

A jelentés kiemeli, hogy a kkv-k rendkívül fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen közel 2 millió embernek biztosítanak munkahelyet, azaz a munkavállalók több mint 73 százalékát foglalkoztatják. A szektor 2011-ben a bruttó hozzáadott érték 54,9 százalékát, 2012-ben pedig már az 55,2 százalékát állította elő.

A közlemény szerint a kkv-szektor részesedése az exportértékesítésből a 2010-es 25,2 százalékos értékről 2011-ben 26,8 százalékra, 2012-ben pedig 28,1 százalékra emelkedett, ami elsősorban a közepes méretű vállalkozásoknak köszönhető.

A növekedéshez hozzájárultak a kormánynak a kkv-k hazai és nemzetközi szerepét erősítő intézkedései is, például a „keleti nyitás” stratégiája keretében a feltörekvő térségekkel való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, vagy a szomszédos országokkal való partnerségi viszony elmélyítése.

A beszűkült hitellehetőségek ellensúlyozására a kormány megújított több kkv-finanszírozási programot. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével egy-egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A Jeremie eljárás alapján nyújtott fejlesztési finanszírozások kihelyezései a 2010. év végi 37,5 milliárd forintról 2012 novemberére közel négyszeresére, 138,8 milliárd forintra nőttek. Az Eximbank és a Mehib hitelkerete 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kifizetett uniós támogatások aránya is nőtt, a 2010. évi 38 százalékról 2011-re 58,5, 2012-re pedig 61,5 százalékra a jelentés szerint.

A dokumentum arra is rávilágít, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány kiemelt célként kezelte a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, ezt célozta egyebek közt a munkahelyvédelmi akciótervben 2013. január 1-jén bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó (KIVA).

Az NGM közleménye szerint a kormány a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a hazai kkv-k támogatására, ezzel összhangban alkotta meg a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2014-2020-as időszakra szóló stratégiáját. A szektor gazdasági teljesítményének javulását vetíti előre, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány, szemben a 2007-2013. közötti 16 százalékkal.

A kis- és középvállalkozások 2011-2012. évi helyzetéről szóló jelentést az őszi ülésen fogja megtárgyalni a parlament. (MTI)