Új eszközök, új szemlélet, régi célok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéseinek célja 2017-ben a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése. Az adóhatóság kiemelten figyel többek között a legnagyobb adófizetőkre, a számlázási láncokra és az ingatlan bérbeadásra. Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján elmondta:

– 2016-ban megújultak az ellenőrzés eszközei, metodikái, és megújult a szemlélet is. Utóbbi megnyilvánult abban is, hogy megengedte az adózóknak az önellenőrzést. A hatékony fellépés és új szemlélet nyomán javult az adózási fegyelem, nőtt az ellenőrzések hatékonysága, reálértéken is emelkedtek az adóbevételek.

Hangsúlyozta, az államháztartás adó- és adójellegű bevételeit elsősorban az önkéntes jogkövetés támogatásával, és nem az ellenőrzések szaporításával kell elérni. Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok jó esélyt látnak arra, hogy az adózó önként pótolja vagy kijavítja a hibákat, miután felhívták a figyelmét az adatszolgáltatásra, önellenőrzésre. Ha nem orvosolható a hiba, vagy az adózó nem hajlandó a kijavítására, kiválasztják ellenőrzésre.

A NAV kiemelten ellenőrzi idén a legnagyobb adóteljesítményű adózók körében a transzferárazást, az agresszív adótervezést, a k+f elszámolásokat és a jogdíjakat. A kiemelt adózók ellenőrzését azért tartja fontosnak a NAV, mert az összes adóteljesítmény 64%-a ehhez a háromezres körhöz kötődik. A multinacionális vállalatoknál a társaságiadó-ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak. A feketegazdaság elleni fellépés jegyében kiemelt figyelmet fordítanak a számlázási láncolatokra, amelyeknél tavaly 84,3%-ban megállapítás született, és a nettó adókülönbözet 19,1%-kal nőtt, valamint az adóminimalizálókra, akiknél 88,8%-ban megállapítás történt, és az egy ellenőrzésre jutó nettó áfa adókülönbözete 64 millió forint volt. A székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók esetében tavaly 8,25 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel. A célkeresztben vannak a bevallás alapján alvó, de kontroll adatok alapján tevékenységet folytató cégek, a cégtemetők, az offshore gyanúval érintett adózók, az online pénztárgép használatára újonnan kötelezettek, az illegális fémkereskedelmet folytatók, a nagybani piacok és az elektronikus kereskedelem is. A tevékenységek közül többek között kiemelten ellenőrzi a NAV a gépjármű, motorkerékpár-kereskedelmet és -javítást, különösen a használtgépjármű-kereskedelmet, az ingatlan-bérbeadást és egyéb szálláshely-szolgáltatást, a személyszállítást, figyelemmel kísérik a csomagküldő internetes kiskereskedelmet, a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat, és az internetes oktatást is. Ellenőrizni fogják azt is, hogy a minimálbér, illetve szakmunkás bérminimum emeléséhez kapcsolódnak-e visszaélések, például emelkedett-e a kisebb óraszámban, részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, és ha igen, indokolt volt-e. A kockázatelemzési eredmények alapján az ellenőrzések elsősorban a fővárosra és Pest megyére koncentrálódnak, továbbá a keleti és délkeleti határ melletti területeken is erőteljes lesz az ellenőrzés.