Neubauer Katalin: „A ráérős vásárlási élmény már a múlté”

– Az elmúlt két év megpróbáltatásai után mennyire tudott mára visszazökkenni az élet a kereskedelem szegmensében a „normál” kerékvágásba?

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– A koronavírus-járvány ideje alatt jelentősen változtak a vásárlói szokások, és átrendeződött a piac. Az online értékesítés rendkívüli módon megerősödött, de szerencsére a vásárlók vágytak már arra, hogy újra szabadon, maszk nélkül vásárolhassanak a fizikai üzletekben. Ezt igazolják a forgalmi adatok is, amelyek fokozatosan kezdenek visszatalálni a pandémia előtti szinthez. Az árbevétel növekedése azonban nem jelenti azt, hogy az eredményesség mértéke is visszatért a COVID előtti időszak szintjére, hiszen azt a forgalmon túl számos más tényező, főként a költségek nagymértékű növekedése befolyásolja, aminek a fedezete egyre nagyobb kihívás elé állítja a kereskedőket.

– Mi az, ami újra olyan, mint azelőtt volt, és van-e olyan tényező, ami soha nem lesz már ugyanaz?

– Már a COVID-19 kezdetén azt hallottuk, hogy ezután semmi nem lesz olyan, mint előtte. Nem jó hír, de ez szinte teljesen így van. Ha tényleg azonosságot kell keresni, akkor talán a vásárlók személyes kontaktusok, interakciók iránti igénye még megmaradt, de ez főként azoknál, akik az Y- vagy korábbi generációkhoz tartoznak. Azokra a vásárlókra, akik továbbra is előnyben részesítik az üzletben történő vásárlást, nagy figyelmet kell fordítani, kiváló minőségben kell kiszolgálni, és minden fortélyt bevetve meg kell próbálni megtartani őket. Tudomásul kell venni azonban, hogy az ő igényeik is több téren változtak, pl. kialakult bennük az az érzés, hogy a szükséges vásárlásokat a lehető legrövidebb időn belül megoldják. A ráérős vásárlás élménye már a múlté. Lényegesen átformálódtak a fizikai üzletek is, sok helyen alakítottak ki automata kasszákat, amelyek segítik a kasszazónán történő gyorsabb áthaladást, ezáltal azonban még személytelenebbé válik a vásárlás. Mindezek fő üzenete, hogy máshogy és máshol kell megszólítani a fogyasztót, mindig új és újabb tudásra van szükség a sikeres és eredményes kereskedelmi tevékenységhez.

– Miből adódnak most nehézségek?

– Borzasztó nehéz a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet. Elsősorban a munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalkozások, de az egyre növekvő bérigény kitermelése is komoly fejtörést okoz. Az energiaárak elszabadultak, a beszerzési árak hónapról hónapra, friss áruk tekintetében akár hétről hétre emelkednek, a devizaárfolyam dollár tekintetében történelmi csúcsokat döntöget, így minden Távol-Keletről érkező áru is jelentősen drágul és drágulni fog.

– Az elmúlt évben hogyan alakult a szövetség tagsága?

– A tavalyi évben nem bővült jelentősen a tagság, ez nem is volt cél, fontosnak tartottuk inkább, hogy azokkal a tagokkal, akik 2020-ban a koronavírus idején csatlakoztak hozzánk, megalapozzuk a hosszú távú együttgondolkodást. 2020-ban főleg a plázákban üzemelő, magyar kereskedők és hálózatok lettek tagok az MNKSZ-ben azokból a szegmensekből, amelyek boltbezárásra kényszerültek a karanténidőszak idején.

– Milyen főbb eredményeket tudhat magáénak az MNKSZ?

– Legfontosabb céljaink között szerepelt, hogy mielőbb erős és jelentős szakmai szervezetté válhassunk a magyar kereskedők érdekében. A szövetség tagjainak éves bruttó összes árbevétele meghaladja az 1200 milliárd forintot, ami elegendő a kereskedelmi szakmacsoport reprezentativitásához. Ez a nagyságrend kellő hátteret biztosít a szövetségnek, amivel az érdekérvényesítés területén még hatékonyabbak tudunk lenni.

Sikerként könyveljük el, hogy az elmúlt időszakban a minisztériumokkal, a kamarákkal és a hatóságokkal jó munkakapcsolatot tudtunk kialakítani, kikérik a véleményünket, mérlegelik a javaslatainkat, lehetőséget kapunk egyeztetésekre aktuális kereskedelempolitikai kérdések kapcsán, illetve új törvények, jogszabályok keletkezése előtt. Célunk és feladatunk, hogy a döntéshozók irányába képviseljük a kereskedők érdekeit.

– Hogy látja, milyen évet zártak összességében a tagjaik, és hogy tervezték az idei évet?

– Azt gondolom, nagyon jó évet zárhattak a tagok árbevétel szempontjából, de a költségek hosszú ideje tartó intenzív növekedése nehezíti a működésüket. A kilátások olyan szempontból kedvezőnek mondhatók, hogy a kereskedők bizakodóak, fejlesztéseket terveznek. Ebben továbbra is segítségükre vannak különböző hitelprogramok, mint például a Széchenyi Kártya Program különböző típusai.

– Milyen változások történtek az elmúlt időszakban akár szabályozás, akár más téren, amelyek hatással voltak a tagságukra?

– Ma a változás állandó, így a jogszabályok változása is állandó. Nagyon nagy problémát jelent a kereskedelmi vállalkozásoknak összegyűjteni az éppen érvényes, releváns jogszabályokat. Szövetségünknek első tervei között szerepelt, hogy létre kellene hozni egy jogszabálygyűjteményt a napi fogyasztási cikk kiskereskedői részére. Egy korábban elnyert GINOP-pályázat keretében lehetőségünk nyílt a terv megvalósítására, de bevallom nem volt könnyű feladat. Több mint két évig dolgoztunk azon, hogy a jogszabálygyűjtemény olyan formában és tartalommal álljon össze, hogy az valóban és érdemben legyen képes támogatni egy napi fogyasztási cikk kereskedelmi egységet üzemeltető vagy a közeljövőben üzemeltetni szándékozó mikro- vagy kkv-vállalkozást a jogszabályi megfeleltetésben. Korábban nem létezett ilyen gyűjtemény, hiánypótló kiadványt hoztunk létre.

A jogszabálygyűjtemény struktúrája a kiskereskedelmi egység általános működési logikájára épül, és vállalkozói nyelven magyarázza el, hogy az egyes jogszabályoknak mi a célja, hogy kell azoknak megfelelni, mi a vállalkozó teendője, és mely hatóság gyakorolja az ellenőrzést adott szabályozó tekintetében. Bár a jogszabálygyűjteményt egy offline print kiadvány formájában is elkészítettük, a frissítéseket, aktualizálásokat a jogszabályi változásokat az online verzióban fogjuk átvezetni. Az online, bárki számára a https://kiskerjogtar.hu oldalon elérhető jogszabálygyűjtemény menüjében kereső funkció és kérdések esetén kapcsolatfelvételi lehetőség is van. Hiszünk abban, hogy a jogszabálygyűjtemény hasznos lesz a kiskerekedők számára.

– Miként tudják a jelen helyzetben segíteni a tagjaikat?

– Nagyon fontos, a kiskereskedelmet érintő változások lesznek a következő időszakban. Ezek egyike a május 28-tól életbe lépő akciós ár és akciós engedmény feltüntetésével, bolti és marketingfelületeken történő kommunikációval kapcsolatos új szabály. Ebben a témában a gyakorlati kivitelezéséhez is próbálunk segítséget nyújtani, természetesen az illetékes szaktárca iránymutatásai szerint. Emellett készülünk a tervek szerint 2024. január 1-jétől bevezetésre kerülő egyutas italcsomagolások visszaváltási rendszerének indulására, de folyamatosan vannak olyan, kisebb és nagyobb horderejű jogszabályi változások, amelyek feladatot adnak nekünk. Azon dolgozunk, hogy ezen a területen a lehető legszélesebb körben segítsük a tagjainkat.

– Milyen célkitűzéseik vannak az év hátralévő részére, milyen feladatok előtt állnak?

– Jelenleg az az egyik legsürgetőbb feladatunk, hogy az új kormányzat kereskedelemhez kapcsolódó tagjaival mi­előbb felvegyük a kapcsolatot és az új szaktárcákkal legalább olyan jó együttműködést alakítsunk ki, mint a mostani felállásban. Tesszük mindezt azért, hogy munkánk, a magyar kereskedőkért folytatott érdekképviseleti tevékenység hatékony legyen. A rövid távú célok között az szerepel, hogy elfogadtassuk a hazai kereskedők mindegyikével az új tudás megszerzésének és alkalmazásának szükségességét, ami véleményünk szerint elengedhetetlen a sikeres és eredményes működéshez. //