Neubauer Katalin: „A folyamatosság és az aktív piaci jelenlét elengedhetetlen a sikeres kereskedelmi tevékenységhez”

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

 – Hogyan értékelik a kereskedelmi szektor helyzetét a tavalyi év után? Milyen említésre érdemes változások voltak a kihívásokban vagy az erősségekben?

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– Az elmúlt év jelentős kihívásokat hordozott a hazai kiskereskedők mindennapjaiban, a nehézségeket főként az élelmiszer és a nem élelmiszer kategóriák értékesítési volumenének jelentős visszaesése okozta. A tavalyi év igazi próbatétel volt. Az infláció 2023 januárjában 25,7%-on tetőzött. Annak ellenére, hogy januártól mérsékelten csökkenni kezdett, még hónapokon keresztül 20% felett volt a pénzromlás mértéke. Ennek fájó, de egyértelmű következménye volt a vásárlóerő csökkenése. A harmadik negyedévtől ugyan már emelkedni kezdtek a reálbérek, de a vásárlási kedv karácsonyig nagyon nehezen tért vissza.

A tavalyi fogyasztáscsökkenés mellett a munkaerőpiaci helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, ugyanis a szakképzett munkaerő hiánya megnehezíti az új munkatársak hatékony beillesztését. A magas fluktuáció kezelése rendkívüli figyelmet igényel, belső vállalati képzés nélkül aligha lehet munkába állítani új kollégákat.

Ugyanakkor vannak pozitívumok is, amelyekre építhet a szektor. A hazai kereskedelmi vállalatok közül többen is képesek voltak a piaci átlag feletti növekedést elérni, ami arra utal, hogy léteznek hatékony üzleti modellek és jó gyakorlatok. Ezeket igyekszünk a tagjainkkal széles körben megismertetni és felhívni a figyelmüket a kihívások mellett a lehetőségekre is, hogy azokból minél többen profitálhassanak.

 – Milyen változások történtek az elmúlt időszakban, akár szabályozás, akár más téren, amelyek hatással voltak a tagságukra?

– A fogyasztóvédelmi törvény jelentős változáson ment keresztül, a békéltető testületek működésére, azok hatáskörére, a szavatosságra és jótállásra vonatkozóan történtek módosítások. Teljesen más típusú szabályozás, de érdemes megemlíteni a visszaélés bejelentési rendszer működtetését, amely tavaly december óta már az 50 főnél nagyobb cégeknél kötelező. Az élelmiszer-kiskereskedők vonatkozásában a tavalyi év közepéig tartott az alapvető élelmiszerek hatósági árazása, amelyet a rendeleti úton szabályozott kötelező akciózás és az árfigyelő rendszer váltott, ezek szintén tovább nehezítették a kiskereskedők helyzetét. A jelenlegi, kedvezőnek mondható inflációs környezetben remélhetőleg nem lesz szükség meghosszabbítani ezeket az intézkedéseket, bízunk benne, hogy 2024 június 30. után végleg kivezetésre kerülnek.

Az egyutas csomagolások visszaváltási rendszerének (DRS) bevezetése tovább gyarapította az élelmiszer-kiskereskedők megoldandó feladatainak sorát, idéntől mindezekhez hozzáadódott a zsugorinflációs rendelet, amely 2024 februárjában lépett életbe és a csomagolt termékek méretcsökkenésének jelölésére március 1-től kötelezte a kiskereskedőket.

 – Hogyan változott a tagság struktúrája az elmúlt év folyamán, és miként támogatták a tagságban lévő kohéziót és együttműködést?

– A 2023-as év kitűnően alakult szövetségünk számára, és optimisták vagyunk a 2024-es évvel kapcsolatban is. Tavaly is figyelemmel kísértük a Trade magazin toplistáját, 2 magyar kereskedelmi hálózattal bővült az FMCG elit klub, ha szabad így fogalmazni. Ezen alapuló stratégiai döntésünk eredményeként bővült a tagságunk. Így került tagjaink sorába a Kerekes Kft., a Dél-100 Kft., valamint tavaly a GRoby hálózat. Ezek a bővülések új dinamikát hoztak szövetségünkbe. Arra is büszkék vagyunk, hogy az idei évben az Euronics hálózatot üzemeltető Vöröskő Kft. szintén belépett hozzánk. Ezúton is köszönjük a bizalmukat!

A csatlakozott vállalkozások egyre jobban érzik, hogy a szövetség minden eszközével a magyar kereskedők érdekeiket szolgálja. Erősítették a kohéziót, hogy meghatározó tagjainkat bemutathattuk a kereskedelemért felelős minisztériumban. Ezek az alkalmak kiváló platformot biztosítottak arra, hogy a nem élelmiszeres kereskedelmi szakmacsoportok legjelentősebb és legprogresszívebb hazai képviselői bemutathassák tevékenységüket, fejlődésüket, eredményeiket és céljaikat. Az ilyen típusú találkozások tovább mélyítik a magyar kereskedelmi vállalkozások és a szaktárcák közötti kapcsolatot, elősegítve ezzel a szektor egészének fejlődését.

 – Milyen főbb eredményeket tudhatnak magukénak?

– A visszaváltási rendszer bevezetése előtt a jogszabály előkészítési folyamatában és a rendszer működésének előkészítésben proaktív szerepet vállaltunk, eredményesen érvelve bizonyos kulcsfontosságú módosítások mellett, amelyek végül a jogszabály részévé váltak. Kiemelkedő siker, hogy a kiskereskedők a minőségmegőrzési időn belül értékesíthetik régi csomagolású készleteiket, hogy nem kellett áttérni vonalkód helyett egyedi termékazonosításra, hogy a kereskedők térítésmentesen kapják meg a visszaváltó automatákat, hogy az 1 deciliter alatti italcsomagolások kikerültek a kötelezően visszaváltandó termékek köréből, és még sorolhatnánk.

Hosszas tárgyalásokat folytattunk annak érdekében, hogy az a kezelési díj, amelyet a kiskereskedők visszaváltott italcsomagolásonként kapnak, olyan mértékű legyen, ami lehetővé teszi a működtetést mind az automatás, mind a manuális visszaváltás esetében. A manuális visszaváltási pontok számára különösen fontos volt, hogy egy kereskedelmi munkavégzés és higiéniai szempontból is vállalható és technikailag megfelelő keretrendszer jöjjön létre. Ebben az irányban is sikerült megállapodnunk a MOHU-val, így a kezelési díjakon felül a kézi Repontok térítésmentesen kapják a visszaváltott a palackok tárolására szolgáló gyűjtőzsákokat, azok tárolására alkalmas rolli kocsit és egy kézi nyomtatót a bolti bizonylatoláshoz.

– Milyen jogszabályi változásokra és piaci trendekre kell készülniük a keres­kedőknek az elkövetkezendő időszakban?

– A jogszabályi változtatások legtöbbször gyorsított eljárással történnek manapság, ami nem könnyíti meg a helyzetünket. Az MNKSZ törekszik arra, hogy rendszeresen egyeztessen a módosításokat kezdeményező szaktárcákkal. Szövetségünk már egy évtizede tevékenykedik, és ez idő alatt igyekeztünk olyan szakmai munkakapcsolatokat kialakítani a mindenkori döntéshozókkal, amelyek révén lehetőségünk van együttműködni, együtt gondolkodni aktuális kereskedelempolitikai témákban. Ezáltal a jogalkotási folyamatokban való közreműködésünk is hatékonyabbá vált.

A jogszabályi megfelelés mellett fontos lenne, hogy maradjon erőforrás a kereskedelmi trendek, a vásárlói magatartás változásainak megfigyelésére, lekövetésére, mert igazából csak az visz, vinne előre. A fejlődőképes kereskedők mindig készen állnak arra, hogy piackutatókkal, jövőkutatókkal együttműködve új stratégiákkal reagáljanak a piac változásaira. Ez a legszebb feladat a kereskedelemben, de belátható, hogy ez nemcsak anyagi kérdés. A sikerhez motiváció, nyitottság, progresszivitás és lendület is kell a folyamatos és aktív piaci jelenlét mellett. Látjuk, hogy jelentős kihívások vannak a generációváltás területén a magyar kereskedők körében. Azt tapasztaljuk, hogy azok a vállalatok tudnak igazán a terveik szerint haladni, fejlődni, amelyek képesek ötvözni a tapasztalt régi szakemberek tudását az új generáció friss perspektíváival. Ebben is sok jó gyakorlattal találkozunk.

– Milyen specifikus területeken és célokon dolgozik a szövetség a közeljövőben, hogy tovább támogassa a tagjait?

– Terveink között szerepel a tagvállalataink közötti együttműködések további erősítése, és az, hogy ösztönözzük őket a helyi közösségek életében való aktív részvételre. Figyelmet fordítunk arra is, hogy tagjaink egyre szélesebb körben megismerjék a társadalmi szerepvállaláson keresztül elérhető jó hírnév építés lehetőségét és fontosságát. //