Nestlé: másfél évszázad siker

– Harmincéves a Nestlé Hungária, de a magyar fogyasztók már korábban is találkozhattak a Nestlé termékeivel…

– A Nestlé már a XIX. század végén megjelent a hazai piacon, névadónk, Henri Nestlé az 1860-as évek végén kezdett ugyanis tápszergyártásba: a patikus azoknak a nőknek szeretett volna segíteni, akik nem tudták kisbabájukat szoptatni. Így született meg a franciául tejezett lisztnek, „farine lactée”-nek nevezett első tápszer, amely a kor egyik legnagyobb problémájára adott választ: a tehéntejből, búzalisztből és cukorból készített termék életmentő volt azoknak a csecsemőknek, akik nem jutottak anyatejhez, így az akkoriban igen magas csecsemőhalandóság végre csökkenésnek indult. De említhetném a MAGGI-termékeket is, amelyek Julius Maggiról kapták a nevüket – aki két évig egy budapesti fűszermalomban tanult, mielőtt hazatért és elkezdte volna gyártani a könnyen emészthető, olcsó és tápláló hüvelyesekkel gazdagított egyperces leveseit. A harmadik ilyen „korai” termékünk az 1938-as születésű NESCAFÉ, amely egy innovatív megoldás a Wall Street összeomlása utáni kávéválságra: a harmincas évek végén a brazil kormány egy olyan technológiát keresett, amely biztosította a felhalmozódott kávémennyiség hosszabb eltarthatóságát. Ekkor született meg az „instantkávé” – éppen a II. világháború előtt –, és azonnal óriási sikert aratott az amerikai katonák körében, akik alapfelszereléséhez a gyorsan elkészíthető NESCAFÉ is hozzátartozott – akkor még konzervdobozban.

Az ikonikus NESCAFÉ márka 1938-ban született

 – Hogyan alakult a további Nestlé-termékek bevezetése Magyarországon?

– A Nestlé-termékek hazai gyártása, pontosabban bércsomagolása 1974-ben kezdődött a Debreceni Konzervgyárban, ahol MAGGI-­kockák és levesporok készültek. 1980-ban jelent meg a polcokon a NESQUIK kakaóitalpor, 1989-ben a Nestlé „piros táblás” tejcsokoládé. A rendszerváltás után, 91-ben a Nestlé megvette a Szerencsi Édesipari Vállalatot, így a szerencsi és diósgyőri gyárral együtt átvettük a BOCI csoki gyártását is. A NESCAFÉ és a NESQUIK gyártása a 90-es években kezdődött a szerencsi gyárban, itt azóta is kávét és kakaót gyártunk. Nestlé csokoládé Magyarországon jelenleg csak a diósgyőri üzemben készül: itt üreges figurák gördülnek le a szalagokról, évente megközelítőleg 120 millió darab.

– Szerencs és Diósgyőr mellett van egy harmadik üzeme is a Nestlé Hungáriának.

– Igen, a büki PURINA gyár, ami szintén egy sikertörténet. Az üzemet 1998-ban vásároltuk meg, és 2011-ben kezdtük el gyártani az alutasakos macskaeledelt. Ahogy mondani szokás: a többi már történelem. 2017-ben 20 milliárdos beruházást hajtottunk végre, most pedig újabb 50 milliárd forintos beruházást jelentettünk be, aminek köszönhetően nemsokára 300 ezer tonna kapacitásra tudunk bővülni. Ebből a gyárból 50 országba exportálunk, az üzem a második legnagyobb állateledelgyárunk az EU-ban. Külön büszkeség, hogy a gyár beszállítóinak 80%-a magyar vállalkozás: a húsipari alapanyagok mellett itthon szerezzük be a különböző gabonaféléket is, ami nemcsak azért szerencsés, mert rövid az ellátási lánc, de ezek a hazai gazdák állandó beszállítói globális hálózatunknak is.

 – Ma már rengeteg instant kávé van a piacon, de az első a NESCAFÉ volt.

– A NESCAFÉ sokáig annyira egyedülálló volt a hazai piacon, hogy a „neszkávé”, mint szó egyet jelentett az instant kávéval, a fogyasztók a mai napig így hívják az instant kávétermékeket. A 70-es években, amikor a NESCAFÉ Magyarországon is megjelent, egyáltalán nem volt még konkurenciája – ahogy a 2000-es évek elején a 3in1 kávénak vagy később a Nespresso kapszulás kávénak sem. Nemrégiben hoztuk el a hazai fogyasztóknak a növényi alapú Garden Gourmet termékcsaládot is, amely mind ízében, mind állagában a megszokott húsos ételek élményét nyújtó ízletes, gyorsfagyasztott húsalternatíva vegánok, vegetáriánusok, illetve akár flexitariánusok számára is. A termékcsalád egyelőre csak a retail partnereinken keresztül kapható.

 – A Nestlé nemcsak termékei tekintetében hoz létre sosem látott újításokat, de a fenntarthatóságban is élen jár a forradalmian új megoldások tekintetében.

– A fenntarthatóság az egyik legfontosabb mozgatórugónk, e nélkül egyetlen vállalatnak sem lehet normális jövőképe. A klímaváltozás hatásai a társadalomra és az üzleti működésünkre nézve is hatalmas rizikót jelentenek. Tavaly decemberben a Nestlé nyilvános vállalást tett arra nézve, hogy 2050-re nettó nullára csökkentjük kibocsátásunkat, és közzétettük részletes akciótervünket is, hogy ezt miként fogjuk elérni. Az elkövetkező 4-5 évben a Nestlé 3,2 milliárd svájci frankot különített el ezeknek a megoldásoknak a kivitelezésére. Fontos látnunk, hogy ez a teljes élelmiszer-ellátási láncon beavatkozásokat igényel, az alapanyagaink megtermelésétől, felelős beszerzésétől kezdve a gyártási folyamatokon, a csomagolásokon és a logisztikán keresztül a fogyasztói magatartásig. Természetesen ennek az akciótervnek az is része, hogy kulcsfontosságú alapanyagainkat beszállítóink erdőirtásmentes területen, talajmegújító mezőgazdasági technológiák alkalmazásával termesszék, hogy 2025-re valamennyi csomagolóanyagunk újrahasznosítható vagy újrahasználható legyen, illetve, hogy gyárainkban kizárólag megújuló forrásból származó villamosenergiát használjunk, és további megújuló energiaforrásokat alkalmazzunk. Ezeken a területeken a magyar piac is folyamatosan dolgozik, és jelentős eredményeket ért el.

 – Tavaly novemberben létrejött a Nestlé CEE, amelyben Magyarország is benne van. Mit vártok ettől az új szervezettől?

– Első lépésben felmértük, hogy a régión belül mely országokban melyek a legfőbb gyártási kategóriák. Nálunk ez Szerencsen a NESCAFÉ és a NESQUIK termékeket, Diósgyőrben az üreges figurákat, Bükön pedig az állateledelt jelenti. Nagyon sok optimalizálást és szinergiát várok ettől az új felállástól. Magyarországon a helyi eladások árbevétele 170 millió svájci frank, ami még mindig kevésnek számít, hiába vagyunk az élelmiszeripari cégek között a legnagyobbak. A CEE-régióban ez az arány 1,5 milliárd svájci frank, 70 millió fogyasztóval. Óriási az exportunk, Magyarország pedig exportközpontnak számít a Nestlén belül.

 – Milyen beruházások zajlanak most, és  miket terveztek a közeljövőben?

Noszek Péter
ügyvezető igazgató
Nestlé Hungária

– Mindhárom üzemünkben komoly fejlesztések zajlanak, de a mostani büki, 50 milliárdos beruházás az egyik legnagyobb élelmiszeripari-fejlesztés Magyarországon. Ebben a gyárban már most olyan szintű az automatizálás, hogy akik ellátogatnak az üzembe, szinte el sem hiszik, hogy itt állateledel-gyártás folyik. Ennek a sok-sok pénznek a nagy részét robotizálásra, automatizálásra fordítjuk.

 – Hogyan hatott a Nestlére a járvány?

– Érdekes módon az árbevételünk annyit nőtt, mint amennyit terveztünk, csak más leosztásban. Az állateledel-kategóriában óriási, dupla digites árbevétel-növekedést tapasztaltunk, mert a bezártság hónapjaiban nagyon sokan vettek maguknak háziállatot. A kávé is jól teljesített –Angliában, ahol több mint 600 millió svájci frankos kávéüzletünk van, 30%-ot nőttek tavaly a bevételek, mert akik eddig az irodában vagy kávézóban itták meg a kávéjukat, azok most otthon tették ugyanezt. A MAGGI az otthoni főzés miatt növekedett. Megpróbáltunk azonnal reagálni a fogyasztói igényekre, folyamatosak a termékfejlesztések, innovációk. A járvány alatt sikerült elkerülnünk a termelésleállást, ami talán annak is köszönhető, hogy a járvány első hulláma alatt egyedülálló, béreket érintő juttatásokat vezettünk be: három hónapon át a termelésben és az ellátási láncban dolgozó értékesítési munkatársainknak nyújtott átlagosan 10 százalékos bérkiegészítés mellett többek között bérgaranciát, részmunkaidő-lehetőséget, vállalatikölcsön-moratóriumot és ingyenes étkezési lehetőséget vezettünk be, a koronavírus-megbetegedéssel összefüggő táppénz és betegszabadság idejére pedig extra bérkiegészítést biztosítunk azóta is. Dolgozóink egészségének megőrzése mellett legfontosabb célunk anyagi biztonságuk és a termelés biztosításának hármasa volt.

 – A Nestlé nagyon odafigyel fogyasztói egészségére is…

– Igen, törekszünk arra, hogy termékeink a kiegyensúlyozott étrendbe beilleszthetőek legyenek, figyelünk arra, hogy folyamatosan csökkentsük a MAGGI termékek sótartalmát, vagy a reggelizőpelyhek cukortartalmát. Sajnos a világ negyedik legkövérebb nemzete vagyunk, leginkább a fokozott zsírfogyasztás miatt, ezért igyekszünk a fogyasztókat is edukálni a kiegyensúlyozott táplálkozásról – de sajnos a magyar fogyasztók többségét ez még mindig nem érdekli eléggé.

– Ha hosszabb távon tekintesz előre, melyek azok a trendek, amelyek a járvány kapcsán kerültek előtérbe, de maradni fognak?

– A fenntarthatóság, az egészséges táplálkozás, a digitalizáció, az e-commerce – ezek a trendek egyre gyorsabban és erőteljesebben fognak előtérbe kerülni, és a kereskedelmi csatornák közül erősödnek a diszkontok és a drogériák is.

 //