Nem segített a friss tejen az áfacsökkentés

Hiába csökkent a friss tej forgalmi adója januárban 5 százalékra, a vásárlók még mindig a hosszabb ideig eltartható termékeket keresik a boltokban – olvasható a Magyar Időkben. A terméktanács szerint a hazai ipar is a tartós tejek készítésére rendezkedett be, így továbbra is azt javasolják, hogy a kormány erre a körre is ter­jessze ki az áfacsökkentést.

Hiába keresik a vásárlók az olcsóbb tartós tejeket a boltokban, kénytelenek csalódottan levenni a polcokról a tavalyinál drágább termékeket. Az áremelkedés prózai oka, hogy a múlt év végén jelentősen nőttek a felvásárlási árak a hazai tejpiacon, ami nyilván a fogyasztói árakban is megjelent. Ráadásul a január elsejétől életbe lépő áfacsökkentés is csupán a friss tejekre vonatkozik. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke a Magyar Időknek elmondta: a fogyasztói és a kiskereskedelmi láncok visszajelzései alapján nagy problémát jelent, hogy a vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy az alacsonyabb forgalmi adó csak a friss tejre vonatkozik, a tartós termékeket továbbra is 18 százalékos áfa terheli.

Ráadásul az iparágban is kisebb tanácstalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire vonatkoztatható az alacsonyabb adókulcs. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy a tej áfakulcsa 5 százalék, ami alól az anyatej, illetve a magas hőmérsékleten sterilizált tejek – az UHT és az ESL termékek, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint 130 Celsius-fok feletti hőkezeléssel készülnek – képeznek kivételt. Így például egy 100 fokon hőkezelt tej elvileg 5 százalékos adókulccsal kerülhet a piacra. Ezen termékek iránt egyébként az év első két hetében már érzékelhetően nőtt az érdeklődés, mivel az eltarthatósági idejük hosszabb a széles körben ismert friss tejnél.

A friss tej fogyasztása egyébként az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett, nemcsak a hazai, hanem a nyugat-európai piacokon is. Ma a teljes forgalom 15 százalékát teszi ki az 5 napos eltarthatósági idővel készülő tejek, míg a legtöbb a tartós tejekből fogy. Mélykuti Tibor szerint a tejipar – a kiskereskedelem és a fogyasztók elvárásai miatt – erre a technológiára rendezkedett be, a magyar tehenészetekből származó nyers tej több mint harminc százalékából ultrahőkezelt (UHT) tej készül és kerül a boltok polcaira. – Ma már hiányzik az a hűtési lánc a rendszerből, amellyel jól lehetett kezelni a friss tejeket, az ipar és a kereskedelem is a szobahőmérsékleten sokáig eltartható termékekre rendezkedett be – fogalmazott.

Majd hozzátette: az elmúlt években jelentős összegeket költöttek a feldolgozók az ilyen irányú fejlesztésekre, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra lecserélni. Éppen ezért a terméktanács továbbra is azt szeretné elérni, hogy az alacsonyabb áfakulcsot a kormány a teljes termékkategóriára kiterjessze, a tartós tejek mellett pedig a túró és a tejföl is kerüljön be az 5 százalékos áfakörbe. Ezzel a lépéssel egyébként biztosítani lehetne azt a mára kedvezően kialakult helyzetet is, miszerint a boltok polcain a dobozos tejek 85 százaléka hazai. Ez az arány 2011-ben még alig érte el a 10 százalékot. (magyaridok.hu,Köpöncei Csilla)