Nem múló trend: a hibrid munka lett az új normális
A koronavírus-járvány elmúlt, de a munkavégzés világa nem tért vissza a régi kerékvágásba. A pandémia éveiben kényszerűségből bevezetett távmunka nem kopott ki a gyakorlatból – sőt, a tapasztalatok és a munkavállalói igények nyomán a hibrid munkavégzés vált a modern munkahelyek új alappillérévé. A rugalmas munkarend nemcsak megtartotta helyét, hanem számos területen bizonyította létjogosultságát – derül ki több friss nemzetközi kutatásból.
Tartós átalakulás: a távmunka nem tűnt el, csak átalakult
Az Eurostat legfrissebb (2023-as) adatai szerint az Európai Unióban dolgozó felnőttek 22,2 százaléka legalább néha otthonról dolgozik. Bár a pandémia csúcsán ez az arány még meghaladta a 24 százalékot, az eltérés minimális, ami arra utal: a távmunka nem egy átmeneti állapot volt, hanem a munkaszervezés tartós eleme lett.
A szakértők szerint a teljes távmunka aránya mindig is alacsonyabb volt, hiszen sok munkakör – mint a mezőgazdaság, termelés, vendéglátás vagy építőipar – csak helyszíni jelenléttel végezhető. A hibrid modell viszont sokkal több iparágban alkalmazható, és a gyakorlatban a munkáltatók és a munkavállalók közti kompromisszumként működik jól.
Hibrid munka: amit mindenki akar, de nem mindenhol kap
A LinkedIn 2025-ös munkaerő-piaci adatai szerint a meghirdetett pozíciók közel 40 százaléka hibrid munkát kínál, míg a teljes távmunkás állások aránya csak 5 százalékra csökkent a 2021-es 11 százalékos csúcsról. Ugyanakkor a munkavállalók keresései azt mutatják, hogy az érdeklődés háromszorosára nőtt a hibrid vagy teljesen távoli pozíciók iránt.
Ez mutatja, hogy az igények és a kínálat sok esetben nem találkoznak. Különösen igaz ez Hollandiára, ahol a kereslet hatszorosa a kínált távmunka-lehetőségeknek. A dolgozók fő motivációi között szerepel az ingázási idő csökkentése, a családi-gondozási feladatokhoz való alkalmazkodás és a nemzetközi munkavállalás lehetősége.
Németország ezzel szemben pozitív példát mutat: ott a hibrid munkakörökre való keresések 25 százalékkal nőttek éves összevetésben, és a cégek is hajlamosabbak alkalmazkodni. Az Eurostat szerint a legnagyobb arányban Hollandiában (52%), Svédországban, Finnországban, Dániában és Luxemburgban (40–45%) dolgoznak otthonról, legalább részmunkaidőben. A skála másik végén Bulgária és Románia áll, 2–3 százalékos arányokkal.
A hibrid munka előnyei: egészségesebb, produktívabb munkavégzés
Az International Workplace Group kutatása szerint a hibrid munkarend nemcsak kényelmi, hanem egészségügyi és üzleti előnyökkel is jár:
-
A munkavállalók 36 százaléka kevesebb betegszabadságot vesz igénybe.
-
70 százalékuk kevesebb stresszhez köthető egészségügyi panaszt tapasztal.
-
74 százalék szerint a rugalmas munkavégzés lehetővé teszi megelőző szűrések, orvosi ellenőrzések elvégzését.
-
80 százalék számolt be jobb munka–magánélet egyensúlyról és kevesebb szorongásról.
-
A vállalatok vezetőinek 75 százaléka szerint a hibrid modell javítja a termelékenységet.
A cégek tehát nemcsak társadalmi elvárásnak tesznek eleget a rugalmasság biztosításával, hanem üzletileg is jól járnak: az elégedettebb, egészségesebb munkavállalók hatékonyabbak, lojálisabbak és kevesebbet hiányoznak.
A jövő: stabil hibrid modell, rugalmas munkahelyek
A pandémia utáni munkahelyek világát már nem lehet kizárólag az irodai jelenlétre építeni. A hibrid munkavégzés nemcsak túlélte a krízist, de szabványos gyakorlattá vált. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott a rugalmasságot a munkavállalók már elvárják – és a legtöbb cég is felismerte, hogy a tehetségekért folytatott versenyben ez alapfeltétel.
A következő évek kihívása az lesz, hogyan találkozik a vállalatok által kínált rugalmasság a dolgozók elvárásaival – és hogyan tudják a cégek a vállalati kultúrát és a hatékonyságot megtartani az irodán kívüli világban.
Kapcsolódó cikkeink
Óvatosabban toboroznak a cégek jelenleg, mint ahogyan azt év elején tervezték
Az átlagos jelentkezőszámok továbbra is különösen magasnak számítanak a magyarországi…
Tovább olvasom >Trenkwalder: tovább nőtt a fizikai dolgozók átlagos órabére
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó…
Tovább olvasom >A magyarok többségének jó a kapcsolata a kollégáival és ezen a home office sem változtatott
Tízből hét hazai munkavállaló szerint jó a légkör a munkahelyén,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Drágítja az élelmiszert, hogy túl sok kézen megy át? – Ellátási láncokról és a „rövidítés” illúziójáról beszélt Éder Tamás
Sokan gondolják úgy, hogy az élelmiszerek árából le lehetne faragni,…
Tovább olvasom >„Ez egy politikai termék” – Az árrésstopról és a kiskereskedelem válságáról beszélt az MNKSZ főtitkára
Szakmailag nem indokolható, mégis maradhat – így foglalható össze az…
Tovább olvasom >Rekordszámú visszaváltás: havi félmillió palackot adnak vissza a Kifli.hu vásárlói
Több mint 2,6 millió visszaváltott palack néhány hónap alatt –…
Tovább olvasom >