Nem múló trend: a hibrid munka lett az új normális

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 03. 28. 10:47

A koronavírus-járvány elmúlt, de a munkavégzés világa nem tért vissza a régi kerékvágásba. A pandémia éveiben kényszerűségből bevezetett távmunka nem kopott ki a gyakorlatból – sőt, a tapasztalatok és a munkavállalói igények nyomán a hibrid munkavégzés vált a modern munkahelyek új alappillérévé. A rugalmas munkarend nemcsak megtartotta helyét, hanem számos területen bizonyította létjogosultságát – derül ki több friss nemzetközi kutatásból.

Tartós átalakulás: a távmunka nem tűnt el, csak átalakult

Az Eurostat legfrissebb (2023-as) adatai szerint az Európai Unióban dolgozó felnőttek 22,2 százaléka legalább néha otthonról dolgozik. Bár a pandémia csúcsán ez az arány még meghaladta a 24 százalékot, az eltérés minimális, ami arra utal: a távmunka nem egy átmeneti állapot volt, hanem a munkaszervezés tartós eleme lett.

A szakértők szerint a teljes távmunka aránya mindig is alacsonyabb volt, hiszen sok munkakör – mint a mezőgazdaság, termelés, vendéglátás vagy építőipar – csak helyszíni jelenléttel végezhető. A hibrid modell viszont sokkal több iparágban alkalmazható, és a gyakorlatban a munkáltatók és a munkavállalók közti kompromisszumként működik jól.

Hibrid munka: amit mindenki akar, de nem mindenhol kap

A LinkedIn 2025-ös munkaerő-piaci adatai szerint a meghirdetett pozíciók közel 40 százaléka hibrid munkát kínál, míg a teljes távmunkás állások aránya csak 5 százalékra csökkent a 2021-es 11 százalékos csúcsról. Ugyanakkor a munkavállalók keresései azt mutatják, hogy az érdeklődés háromszorosára nőtt a hibrid vagy teljesen távoli pozíciók iránt.

Ez mutatja, hogy az igények és a kínálat sok esetben nem találkoznak. Különösen igaz ez Hollandiára, ahol a kereslet hatszorosa a kínált távmunka-lehetőségeknek. A dolgozók fő motivációi között szerepel az ingázási idő csökkentése, a családi-gondozási feladatokhoz való alkalmazkodás és a nemzetközi munkavállalás lehetősége.

Németország ezzel szemben pozitív példát mutat: ott a hibrid munkakörökre való keresések 25 százalékkal nőttek éves összevetésben, és a cégek is hajlamosabbak alkalmazkodni. Az Eurostat szerint a legnagyobb arányban Hollandiában (52%), Svédországban, Finnországban, Dániában és Luxemburgban (40–45%) dolgoznak otthonról, legalább részmunkaidőben. A skála másik végén Bulgária és Románia áll, 2–3 százalékos arányokkal.

A hibrid munka előnyei: egészségesebb, produktívabb munkavégzés

Az International Workplace Group kutatása szerint a hibrid munkarend nemcsak kényelmi, hanem egészségügyi és üzleti előnyökkel is jár:

A munkavállalók 36 százaléka kevesebb betegszabadságot vesz igénybe.
70 százalékuk kevesebb stresszhez köthető egészségügyi panaszt tapasztal.
74 százalék szerint a rugalmas munkavégzés lehetővé teszi megelőző szűrések, orvosi ellenőrzések elvégzését.
80 százalék számolt be jobb munka–magánélet egyensúlyról és kevesebb szorongásról.
A vállalatok vezetőinek 75 százaléka szerint a hibrid modell javítja a termelékenységet.

A cégek tehát nemcsak társadalmi elvárásnak tesznek eleget a rugalmasság biztosításával, hanem üzletileg is jól járnak: az elégedettebb, egészségesebb munkavállalók hatékonyabbak, lojálisabbak és kevesebbet hiányoznak.

A jövő: stabil hibrid modell, rugalmas munkahelyek

A pandémia utáni munkahelyek világát már nem lehet kizárólag az irodai jelenlétre építeni. A hibrid munkavégzés nemcsak túlélte a krízist, de szabványos gyakorlattá vált. Ahol a munkakör lehetővé teszi, ott a rugalmasságot a munkavállalók már elvárják – és a legtöbb cég is felismerte, hogy a tehetségekért folytatott versenyben ez alapfeltétel.

A következő évek kihívása az lesz, hogyan találkozik a vállalatok által kínált rugalmasság a dolgozók elvárásaival – és hogyan tudják a cégek a vállalati kultúrát és a hatékonyságot megtartani az irodán kívüli világban.