Nem mi fogunk segíteni az orosz gabonahiányon
Nem valószínű, hogy Magyarország nyerhet az oroszországi gabonahiányon. Az orosz állattenyésztőknek hozzávetőleg 1,5 millió tonna takarmánygabonát kell vásárolniuk, mert a tavalyi termés nem bizonyul elegendő a felhasználás igényeihez mérten – adta hírül az orosz mezőgazdasági minisztérium, amely a 2012-es aszályos, csapadékszegény időjárásával indokolta a lépést. A hagyományosan exportőrnek számító Oroszország így vásárlóként léphet fel a piacon.
Magyarországnak nem áll rendelkezésre olyan számottevő mennyiségben gabonája, amelyre várhatóan az orosz piacon igény lenne. Más Európai országok azonban – elsősorban Franciaország és Németország – szóba jöhetnek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a világ kalászos gabonakészlete mindössze 60-65 napra elegendő, a kukoricakészlet pedig hozzávetőleg 70-75 napra. Ez a szokásosnál jóval alacsonyabb mennyiség, amely kedvez a spekulációnak.
A világ készleteinek újbóli feltöltéséhez várhatóan a déli félteke jónak ígérkező termése járulhat hozzá elsőként: Argentína és Ausztrália búza- és kukoricatermése jó lesz, a brazil szójatermést pedig elképesztő mennyiségűre, 83 millió tonnára becslik. Jelentős mennyiségű termést várnak idén az északi féltekén is, elsősorban az Egyesült Államoktól.
Az idei gyenge termés miatt a kukoricát tekintve Magyarország valószínűleg nem tud majd profitálni az orosz igények kielégítéséből. A szokatlanul aszályos nyár szinte kiégette a kukoricaföldek egy részét. A szerény, 4,6 millió tonnás termésből másfél millió tonna kivitele után már kérdéses lenne a hazai felhasználás. Októberben 220 ezer tonna kukorica hagyta el Magyarországot, és bár novemberre és decemberre nézve még nem állnak rendelkezésre adatok, valószínűsíthető, hogy hasonló volumenű exportot bonyolítottak ezekben a hónapokban is. A szűkösség és a magas árak ellenére egy esetlegesen még tovább gyengülő forint felpörgetheti az exportot. Egy 300 forint feletti euró vonzó lehet a hazai exportőröknek. Egy hirtelen gyengülő forint közvetve így már okozhat gondokat a hazai ellátásban.
Búzát várhatóan a környező országokból vásárol Oroszország, így Ukrajnából és Kazahsztánból. Kukoricát az EU-ból biztosan nem, hiszen a Unió maga is nettó importőr ezen a téren – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint ha Magyarország most vevőre lelne Oroszországban, akkor az esetleg a búza esetében jöhet szóba, ám ez ármegegyezés kérdése is. „Búzából van exportra jutó árualap, hozzávetőleg 1,5 millió tonna. Hogy ezt ki veszi meg, az kérdéses. Nem kizárt, hogy az oroszok, de nem valószínű, hogy többet tudnának fizetni érte, mint például a hagyományos vásárlónak tekinthető Olaszország.” (Braunmüller Lajos, Világgazdaság Online)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: magasabb növekedési pályára állhat a gazdaság
Magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság 2025-től – mondta…
Tovább olvasom >Sok sót tartalmaznak és drágák az új generációs növényi alapú húsok
Míg a növényi alapú húshelyettesítők nagy többsége a hússal szemben…
Tovább olvasom >