Nem kell a strucchús
Válságba jutott a magyarországi struccágazat, jelentősen visszaesett a kereset, csökkentek az értékesítési árak, a haszon főként a szlovák, román, olasz és cseh feldolgozóké, ezért egyre kevesebben foglalkoznak Magyarországon strucctartással – számolt be Zoufal Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason élő strucctartó az MTI-nek.
„Felborította” a piacot, hogy Afrikában a madárinfluenza miatti zárlatot tavaly feloldották, az árak kilónként 1,8 euróra zuhantak, noha 2015-ben még 3,5-4 euróért is eladható volt a strucchús – mondta. A tenyésztők egy-egy eladott csibéért 23-25 ezer forintot kaptak még tavaly, de idén már csak tízezer forinttal kevesebbet, így szinte haszon nélkül kelnek el a madarak. Az országon belül éttermek és viszonteladók a strucchús vásárlói. Főként a szlovák, román, olasz és cseh feldolgozóké a haszon, akik a Magyarországról származó, de kint levágott madarakat Nyugat-Európában értékesítik. Hajdúnánáson európai uniós szabványoknak megfelelő vágóhíd működik, itt bérvágást is vállalnak. Élő állatot pedig elsősorban a cseh és olasz piacokra lehet eladni – jegyezte meg.
A magas beruházási költség ellenére, húsz évvel ezelőtt 400-500 struccfarm működött az országban, jelenleg mintegy 90-100 vállalkozó foglalkozhat többezer madárral – ismertette Zoufal Béla. Az elmúlt években megszűnt a Magyar Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete és az Országos Futómadár Terméktanácsot is felszámolták.
A zagyvarékasi strucctartónak korábban hét madárcsaládja volt, jelenleg öt, amely tizenöt tenyészállatot és a szaporulatot jelenti. Egy tyúk évente 30-70 tojást rak le, annak feléből kelnek ki madarak. A költési időszak kora tavasztól késő őszig tart. Egy kifejlett 10-12 hónapos élő állat mintegy két méter magas és 80-120 kilogrammos, és 30-35 százaléka – általában a combja – értékesíthető. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
MBH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro…
Tovább olvasom >Hatalmas lehetőség előtt az állattenyésztők ágazata
Óriási károkat szenved az európai agrárium, a gazdák és intenzív…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >